Hogy találták ki, hogy egy forint épp ennyit érjen?

Nem örülünk, hogy egy euró nagyjából 360 forintba kerül, tudjuk, hogy a brit font szinte mindig a legdrágább deviza, és az sem meglepetés, hogy a világ erős gazdaságai közül a japánok pénze az, aminek az ára nem több száz forint, hanem csak 2-3. De hogy jöttek ki ezek az árfolyamok? Mi volt az alap, a kiindulópont, amikor egy pénznem értékét meghatározták? És hogyan számolnak most, amikor valahol a világon új pénzt vezetnek be?


Német extábornok: Putyin nem fog támadni, ez biztos

A német hadsereg volt főfelügyelője szerint Putyin pontosan kiszámolta, mit is hoz neki a tegnap bejelentett csapatvisszavonás, így a sakkhúzással bizonyítani akarja, hogy melléfogtak az amerikaiak, amikor korábban azt közölték, hogy ma indul az invázió. Harald Kujat, aki dolgozott a NATO Katonai Bizottságának vezetőjeként is, a Focus című hetilapnak elmondta, hogy alaptalanok a félelmek, mert Oroszország csupán blöfföl.



Emmy Eklundh populizmuskutató: Nem a bizonytalan szavazók megnyerésével lehet megverni a Fideszt

Emmy Eklundh svéd populizmuskutató a hvg360-nak adott interjúban arra hívja fel a figyelmet, hogy – mintha csak Orbán Viktor emlékezetes mondatát idézné – a Fidesznél nem azt kell figyelni, amit mond, hanem amit csinál: bár a pozitív családpolitika üzenete cirógatja a lelket, valójában a patriarchátusért vívott harcról szól, arról, hogy az erős férfiak megvédjék azt, ami az övék – a nőket, a gyerekeket és a nemzetet. Eklundh nem lát semmi különöset abban, hogy a Fidesz a maga módján pénzt oszt, szerinte jó helyen nyitotta ki a fasizmus tankönyvét. Azt viszont furcsállja, hogy az ellenzék a bizonytalan választók megnyerése érdekében felveszi a jobboldal témáit, mint mondja, hazai pályán nem lehet legyőzni a Fideszt, ellenfelének erre inkább egyfajta radikális baloldali politikával lehet esélye.