Megosztják a potenciális fogyasztókat, elenyésző a vásárlóerejük, az átlag tévénéző nem képes azonosulni velük – csupán néhány a leggyakoribb kifogások közül, miért nem látunk roma reklámszereplőket a képernyőn. Közben lépten-nyomon hallani, hogy 2007 az Esélyegyenlőség Európai Éve.
Nem csitulnak a viták a fél évszázada elhunyt Horthy Miklós történelmi szerepéről, amelynek kulcsfontosságú, ám kevéssé taglalt része a Hitlerhez való ellentmondásos viszonya.
Francois Villon maszkjában lépett hét évtizede a nyilvánosság elé a múlt hét végén elhunyt Faludy György, aki rögtön első fordításával az irodalmi közvéleményt máig megosztó vihart kavart.
A pszichoanalízis 150 éve született osztrák alapítója, Sigmund Freud elméleteit idézgetve ma már legtöbbször azt is hozzáteszik, tudományosan mennyire meghaladták azokat. Pedig néhány közülük - a tudományos és a közgondolkodást alapvetően megváltoztatva - máig érvényes.
"Az öregség kevés előnyeinek egyike, hogy az ember tudja a politika szereplőiről, honnan jöttek, ismeri az apjukat, sőt a nagyapjukat is." Efféle bonmot-kkal szórakoztatta a minap washingtoni hallgatóságát Habsburg Ottó (93 éves), szokatlanul hosszú tapsot kiváltva. A HVG-nek a globális politikáról és a Monarchia utódállamaihoz fűződő meghitt kapcsolatáról beszélt.
A századforduló magyar gyáriparának kiemelkedő alakja, a pesti születésű Weiss Manfréd németországi kereskedelmi tanulmányok és gyakorlat után huszonévesen, Bertold bátyjával együtt alapította az első magyar konzervgyárat 1882-ben.
A mozgalmi emlékezet szerint a bemondásairól is elhíresült Kádár János a hetvenes évek végén „mi a gyalogosok pártján állunk” szállóigévé lett deklarációjával kérdőjelezte meg az autópályák továbbépítésének ügyét. Érdekes lehet tudni, vajon a volt első titkár saját kútfőből, avagy hozott anyagból dolgozott?
