Demokráciára gyúrnak

Nem az önkényuralmi rendszer megalapozását, hanem a végrehajtó hatalom erősítését szolgálja az alkotmánymódosítás. Államunk a szétesés szélén állt, s az a célunk, hogy a nemzet erejét a folytonos vitatkozás helyett az alkotásra összpontosítsuk - magyarázta a hét végén Kurmanbek Bakijev kirgiz elnök, miért is volt szükség az előző államfőtől, a 2005-ben elkergetett Aszkar Akajevtől örökölt alaptörvény átszabására. A halálos áldozatokkal is járó zavargásokkal kísért akkori "tulipános forradalom" hullámán hatalomra került Bakijev szándékaitól függetlenül úgy tűnik, a volt szovjet tagköztársaságban aligha érnek véget a sokszor erőszakba torkolló tüntetések.

Az alkotmány módosításai ugyanis nem egyértelműek. Míg az egyik új passzus szerint a miniszterelnököt a parlamenti választásokon győztes párt jelölheti ki, egy másik pontban az áll, hogy a kormányfő személyét az államfő határozhatja meg. Nurlan Szadikov, a biskeki Alkotmánypolitikai Intézet igazgatója szerint a módosítások eredményeként Kirgizisztán megindult az önkényuralmi rendszer visszaállítása felé. "A miniszterelnöki funkciók jó része az államfőt is megilleti, s az alkotmányon belüli ellentmondások könnyen zsákutcába vihetik az országot. A hatalmi ágak közti vita fennmaradása miatt a polgárok hamarosan elveszíthetik az alkotmányba vetett bizalmukat, s nem kizárt, hogy megismétlődnek a 2005-ös események" - mondta a jogász külföldi újságíróknak. A módosítások komoly hatalmat adnak az eddig is meghatározó szerepet játszó államfő kezébe: bár valamelyest korlátozták a jogait, bármikor feloszlathatja a parlamentet, leválthatja a kormánytagok egy részét, és megvétózhatja a minisztertanács döntéseit.

Az ellenzéki pártok is elégedetlenek az alkotmányreformmal - különösen, hogy az idén áprilisi biskeki zavargások után Bakijev átmenetileg elfogadta az államfői hatalmat jelentősen megnyirbáló tervezetet -, s úgy vélik, az államfő időt akar nyerni pozíciójának megerősítéséhez. Bakijev népszerűsége zuhan, miközben az alapvető élelmiszerek ára megállíthatatlanul emelkedik. Omar Tekebajev, az Atan-Meken nevű vezető ellenzéki párt első embere szerint viszont az alkotmánymódosítással elfogadott választásitörvény-módosítás - melynek lényege, hogy a jövőben nem egyéni választókerületekben, hanem országos listán választják meg a parlamenti képviselőket - lehetővé teszi, hogy életképes többpártrendszer alakuljon ki az országban.

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy az ellenzék és a független megfigyelők szerint komoly manipulációk kísérték a referendumot. A csalást kiáltók szerint nemcsak az igen szavazatok 75 százalékos aránya feltűnően magas, de az is alig hihető, hogy az utóbbi évek csatározásaiba belefáradt, az alkotmánymódosítás iránt nemigen érdeklődő közel hárommillió választópolgár 80 százaléka valóban vette a fáradságot ahhoz, hogy leadja a voksát. Megfigyelők szerint a választók számos körzetben egyszerre több szavazatot is elhelyeztek az urnákban, és az sem volt ritka, hogy ugyanaz a személy több választóhelyiségben is voksolt.

Az elnök és az ellenzék párviadala máris folytatódik. A referendum eredményeinek közzététele után a várakozásoknak megfelelően Bakijev azonnal kiírta az előrehozott parlamenti választásokat december 16-ára. Bakijev - akiről még bírálói is elismerik, hogy jóval liberálisabb, mint a szomszédos volt szovjet tagköztársaságok, Üzbegisztán, Kazahsztán vagy Tádzsikisztán vezetője - saját párt élén vág neki az eredetileg csak az elnökválasztás évére, 2010-re tervezett megméretésnek. Míg a Bakijev-pártiak egy zászló alatt vonulhatnak harcba, az ellenzék megosztott maradt. Tekebajev mellett saját pártot vezet Bakijev egykori szövetségese, Feliksz Kulov volt miniszterelnök és Roza Otumbajeva korábbi külügyminiszter asszony is. Az ellenzékiek ugyanakkor jelentős tömegtámogatásra számíthatnak, 2005 óta nem voltak ugyanis komolyabb változások: a munkanélküliség 20 százalék körüli, a lakosság 40 százaléka kilátástalan szegénységben él, s idénre mindössze 2-3 százalék körüli gazdasági növekedést jósolnak. Közben a választópolgárokat leginkább idegesítő korrupciót sem sikerült megfékezni, Kirgizisztánban továbbra is szinte mindent el lehet érni némi baksisért vagy vesztegetési pénzért.

NÉMETH ANDRÁS / MOSZKVA