Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
A Fővárosi Önkormányzat félrevezette a Fővárosi Törvényszéket, mivel hibásan mutatta be a helyi iparűzési adó emelkedését – fakadt ki Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a Facebookon, miután a bíróság megadta a fővárosnak az azonnali jogvédelmet, egyúttal úgy döntött, hogy a Magyar Államkincstárnak kamatostul vissza kell fizetnie azt a 10 milliárd forintot, amelyet május végén inkasszózott Budapest számlájáról.
A tárcavezető szerint ugyanakkor 2019 óta Budapest iparűzésiadó-bevétele 164 milliárd forintról közel kétszeresére, 322 milliárd forintra emelkedett, miközben a szolidaritási hozzájárulás 10 milliárdról 89 milliárd forintra, a működési támogatás pedig 26 milliárdról 43,5 milliárd forint felé nőtt.
Nagy szerint az ítéletben az szerepel, hogy 2025 június közepéig 20-30 milliárd forintnyi iparűzési adóbevételre tesz szert a főváros, ami szerinte nem igaz, mivel az NGM adatai szerint május végéig 135 milliárd forint folyt be a főváros számára iparűzési adó formájában. A miniszter továbbá azt is elpanaszolta, hogy a bíróság „nem vizsgálta, hogy Rákosrendező kifizetése miként járult hozzá a főváros csődjéhez”.
Nagy Márton közölte: az NGM vizsgálja az ítéletet, ezt követően döntenek a lehetséges lépésekről, akár a fellebbezésről is.
Nagy megjegyzésére Karácsony Gergely főpolgármester is a Facebookon reagált. A városvezető szerint a miniszter „megpróbálja megmagyarázni, hogyan kell érteni egy bírósági végzést”.
Az államot a behajtástól eltiltja, Budapest pénzének visszafizetését kamatostul elrendeli. Mit lehet ezen magyarázni?”
– írta Karácsony az ítélettel kapcsolatban. Szerinte a nemzetgazdasági miniszter két megjegyzéssel vétette észre magát a fővárossal kapcsolatban: egyszer azzal, hogy Rákosrendező kapcsán a város nem élhet elővásárlási jogával, majd azzal, hogy az inkasszó ügyében nem lehet jogvédelmet gyakorolni, végül azonban egyikben sem lett igaza Nagy Mártonnak.
A Fővárosi Törvényszék kedden mondta ki, hogy Budapest megkapja az azonnali jogvédelmet, amelyet azt követően kért, hogy az Államkincstár május végén leemelt 10,2 milliárd forintot Budapest számlájáról. A bíróság egyúttal megtiltotta a Magyar Államkincstárnak azt is, hogy a szolidaritási hozzájárulásra hivatkozva májustól augusztusig beszedést indítson a fővárossal szemben.
Az intézkedés előzménye az volt, hogy a Kúria kimondta, hogy a főváros 2025-ös költségvetése nem szabályos, hiszen a Nemzetgazdasági Minisztérium által előírt szolidaritási hozzájárulásnak csak egy részét tüntették fel tervezett kiadásként, 89 milliárd helyett 39 milliárdot. A városvezetés azzal indokolja ezt, hogy az állam csak 39 milliárd forint támogatást ad Budapestnek, tehát összességében mintegy 50 milliárdos mínuszt jelentene a hozzájárulás megfizetése, márpedig az Alaptörvénnyel ellentétes az, hogy egy önkormányzat a költségvetés nettó befizetője legyen.
