Botka kilépése csak akkor érthető, ha befejezetlen ügye maradt Budapesten
Tíz éves folyamat végére tett pontot Botka László, amikor bejelentette: kilép a Magyar Szocialista Pártból. Az MSZP cserbenhagyta a szegedi polgármestert, amikor országos terveit szőtte, most rajta a sor, hogy végleg hátat fordítson egykori politikai közösségének. Értelme a döntésnek azonban megyei szinten nincsen.
A lassan örökös szegedi polgármester legújabb lépésének megértéséhez érdemes az elején kezdeni pályafutását. Botka László 1991-ben, a szintén az MSZP-ben politizáló édesanyja ajánlólevelével érkezett a Szolnokról Szegedre. A helyi pártszervezetben alig tíz év alatt átvette a hatalmat, 2000-ben már a szervezet megyei elnöke volt, majd két évvel később győzött az önkormányzati választásokon. A félretolt „öreg motorosok” a saját bőrükön érezték a professzionális politikusi kíméletlenséget, mégis szótlanul tűrték a helyzetet, ha már egyszer profitáltak belőle.
Botka az ellenállás hiányában szépen lassan háttérbe tolta az MSZP-t. Először a nagy országos bukta után, a 2010-es az önkormányzati kampányban vált észrevétlenné az ikonikus szegfű az újrázásra készülő polgármester plakátjain. Ekkor alakult meg az Összefogás Szegedért Egyesület, amely a választópolgároknak ajánlott egy szélesebb baloldali politikát. Ez pedig a szocialista jelölteknek is bejött.
Nem előzmény nélküli tehát Botka 2019-es, pártlogókat lábjegyzetté zsugorító polgármesteri indulása az Összefogás Szegedért ernyőszervezete nevében, sokkal inkább egy tízéves leválási folyamat vége. Botka keménykezű, ugyanakkor integráló politikája bejött Szegeden, de a 2017-es próbálkozás során kudarcba fulladt országos szinten. Azzal szembesült, hogy sem az ellenzéki pártok vezetése, sem saját párttársai nem tolerálták a fővárosban a kíméletlen logikára alapozott vezetői stílusát (ehhez párosult, hogy baloldalon belüli ellenfelei száma is jelentősebb volt Pesten, mint Szegeden a helyi fideszeseket is beleszámítva).