Vezércsel és violinkulcs: sakkozó zeneszerzők és koncertező sakknagymesterek
Nemcsak agykutatók bizonyítják a matematikai érzék és a muzikalitás rokonságát, hanem számos világhírű zeneművész és komponista, akik a sakktáblán is komoly sikereket arattak. De ugyanígy akad példa sakkbajnokok zenei tehetségére is.
Különösen hathat, hogy a sakkjáték korszakos könyvét, A sakkjáték analízisét, 1749-ben zeneszerző írta. A ma elfogadott alapvetésekre, köztük a gyalogok kulcsszerepére rámutató kötet szerzője a francia Francois-André Danican Philidor volt, az első, aki a zenében és a sakkban egyaránt kiemelkedett a kortársai közül.
Philidor bestsellere a szerző portréjával
Operákat is írt
wikipedia.org
Könyve 1871-ig öt nyelven hetven kiadást megélt, nevét a róla elnevezett megnyitás, a Philidor-védelem, valamint a bástyavégjátékban alkalmazott speciális védekezés őrzi. A példáját többen követték, bizonyítva, hogy a sakk és a zene szoros kölcsönhatásban lehet egymással.
A zenei lexikonok Erkel Ferencről szóló fejezetei mégsem említik, hogy a komponista korának egyik legkiválóbb sakkjátékosa volt. A fantáziája nemcsak a dalműveiben szárnyalt, legkedvesebb időtöltésében is mesteri ötletekre serkentette.
Legyőzte az 1840-es években Magyarországon a legkiválóbbnak tartott sakkjátékost, Szén Józsefet, majd a mester 1857-ben bekövetkezett halálakor az örökébe lépett. Eredeti meglátásaival segítette a Budapest és Párizs között levélben folyó játszmákban végül győzedelmeskedő magyar csapatot.
Erkel Ferenc, a Himnusz zeneszerzője és a Pesti Sakk-kör elnöke
Matt a Nemzeti Színházban
wikipedia.org
Egyéniben 1859 után már hiába hívták több rangos külföldi versenyre, így például az 1867-es párizsi világkiállítás tornájára. A részvételtől tartózkodott, mert nem szívesen kelt útra. Inkább a magyar sakkéletet istápolta: 1865 novemberében a Pesti Sakk-kör elnökének választották, a tisztséget haláláig töltötte be.
