Az unió és Amerika menti a menthetőt, de a válságban sem vehetik le a szemüket Kínáról

Arra, hogy a koronavírus-járvány okozta sokk milyen alaposan felülírta a korábban vallott gazdaságpolitikai szabályokat, az Európai Bizottság (EB) szolgáltatja a legjobb példát. Az állami támogatásokért korábban rutinszerűen büntetéseket kiszabó testület ugyanis éppen az Európa-nap elé időzítve összegezte, hogy március közepe óta mintegy 1900 milliárd eurónyi, az uniós tagállamok gazdaságának, illetve azok szereplőinek szánt ilyen jellegű költségvetési kifizetést hagyott jóvá.

Múlt pénteken az EB egy újabb ajtót is kinyitott a kormányok előtt: feltőkésítést és speciális kölcsönöket is nyújthatnak az arra rászoruló vállalkozásoknak. Persze hivatalosan „az egyenlő versenyfeltételek unión belüli megóvása mellett”, ám az ilyen kivételes válság esetén, mint amilyennek a mostanit minősítik, ez csak afféle kötelező mellékmondatnak tűnik.

A feltőkésítési támogatás nem pénzügyi vállalkozásoknak nyújtható, és csak akkor, ha nem áll rendelkezésre más megoldás;

a beavatkozásnak közérdeket kell szolgálnia és a cég életképességének garantálása kell korlátozódnia – na de hol az a kormány, amelyik ne tudná ezt a három feltételt kipipálni, ha nagyon akarja.

Az államnak megfelelő ellentételezést, vagyis részvényeket kell kapnia a kisegített cégben, amelynek tulajdonosait arra kell ösztönöznie, hogy mihamarabb vásárolják vissza a papírokat. Ez az ösztökélés lehet például az, hogy az állami részesedés megszűnéséig a kedvezményezett cégek nem fizethetnek osztalékot és nem vásárolhatnak vissza részvényt.