Csak úgy sutúl a vákuum: ettől gyors a csővasút

Pont azt a két jelenséget küszöböli ki, amely a többi földi járművet lelassítja: a súrlódást és a légellenállást. Így juthat majd el a hangsebesség környékére a mágnesvasút és a csőposta hibridje, a hyperloop. Önmagában nem sok műszaki újdonság van benne, az izgalmat az adja, ahogyan egyberakják a megoldásokat.

Ami a súrlódás kiküszöbölését illeti, annak az a módja, hogy a kocsik nem kerekeken gördülnek, hanem lebegnek a sínek fölött. Elon Musk (a SpaceX űrvállalkozásról, a Tesla villanyautókról vagy a StarLink műholdas internetről ismert amerikai vállalkozó) kezdetben, 2012-ben légpárnára gondolt, és az asztali léghoki játékkal példálózott, de végül a mágnesesség mellett döntött.

Egy távoli minta: mágnesvasút a sanghaji repülőtérnél /// Vonzó technológia

Alex Needham / Wikipedia / közkincs

Mágnesvasutak néhány (kevés) helyen már működnek. A legismertebb talán az, amely Sanghajt köti össze a repülőtérrel, és óránként 430 kilométer körüli csúcssebességre képes. A lebegés a mágneses mezők vonzó és taszító hatásának célirányos alkalmazásán alapul. Ezt többféleképpen is meg lehet oldani. A mostani próbaút rendezője, az amerikai Virgin Hyperloop társaság utaskabinja esetében a sínekben elektromágnes, a kocsik alján állandó mágnes van.