Az én hetem: Parti Nagy Lajos: "Ezt a rezsimet fejétől a haljáig muszáj leváltani"

6 perc

2021.10.31. 17:05

Sorozatunkhoz öt írót kértünk fel: öt kulcsszót felhasználva írjanak arról, miként élték meg az elmúlt hetet. Parti Nagy Lajosnak most ebből a készletből kellett ihletet merítenie: oltáskényszer, árcsapda, rózsaszín, konspiráció, metamorfózis.

 

Oltáskényszer (Új járványügyi intézkedéseket vezetett be a kormány, ez alapján például leszállíthatják, aki tömegközlekedési eszközön visel maszkot, a cégek fizetés nélküli szabadságra küldhetik dolgozóikat, ha nem oltatják be magukat. Budapest saját hatáskörében már korábban bevezetett korlátozásokat.)

Árcsapda (Az üzemanyagok és általában az energiahordozók megállíthatatlanul drágulnak, sok területen pedig áru- és alapanyaghiány alakult ki, mind nagyobb problémát okozva Orbán Viktornak. Olyannyira, hogy már azért is aggódnia kell, képes lesz-e a választásig megmaradni a nemzet megmentőjének szerepében.)

Rózsaszín (Cas Mudde politikatudós, a populizmus definíciójának megalkotója szerint az előválasztás túl rózsaszín képet festett az ellenzék esélyeiről. Ő nem látja Orbán Viktort veszíteni 2022-ben, de nem látja azt sem, hogy Magyarország demokrácia lenne.)

Konspiráció (A hvg360 és a hvg.hu munkatársa, Dezső András könyvéből kiderült, hogy a menekültválság idején ismertté vált Migration Aidet 2018-bam úgy próbálták megkörnyékezni külföldi titkosszolgálatok, hogy a civil szervezet közben jó kapcsolatot ápolt a magyar elhárítással. Abszurd a történetben, hogy a szolgálatok nem tudták, hogy egymással kerültek szembe.)

Metamorfózis (A Facebook megváltoztatta központi cégének nevét Metára. A döntés mögött az áll, hogy a cég egy általa metaverzumnak nevezett dolog fejlesztésére kíván fókuszálni a jövőben. Platformjai, a Facebook, az Instagram, a WhatsUp neve azonban nem változik.)

 

Nincs rá szavam, talán a konspiráció hajaz rá leginkább, de ideírom. Vasárnapra virradóra, tárca-félálmomban utánnewler-megbízott vagyok hazafajias alapon, öltönyöm, igazam tudata, kapcsolati hálóm hibátlan. Jellem vagyok, ha rossz is. Felkeresek kültulajdonú intézményeket ehont és ahont, illetve az ahontok honi lerakatait, s félbarátilag közlöm, nem lesz az jó, ha itt foglalkoztatott nemzettársam politikai (értsd: ellenzéki) tevékenységet folytat, más szóval az illető úr/hölgy sérti a Harmadik Birodalom érdekeit. Nagyon felfele mutató ujjam magántestrész, de nem tréfa. Ennyi elég is, címzettek értik, hogy bár efféle utánnyúlásra jogom nincs, jó okom az van. Tízből kilencszer udvariasan elküldenek egy udvariatlan helyre, ám egyszer beakadok nekik, felkeltem megfontolt gyávaságukat. Illetőt informálisan tájékoztatják fenti ujjmutatásomról, mire előzékenyen beadja lemondását, amit villámgyorsan el is fogadnak. Hétköznapi hernyóságom nemzetvédelmi pillangóként szökken szárba.

A héten Bécs belvárosában, igaz, nem számoltam, de érzetre több a tesztelő-pont, mint a gesztenyesütő, bár ez kissé lukrafutatív mondat, hisz mennyinek kéne lenni ebből vagy abból, s mikor mennyinek?