A Facebook új nevet kap és virtuális világot épít, de ez nem oldja meg a régi bajokat
Üzletileg sem teljesít a legfényesebben a Facebook, miközben újra botrány tépázza a céget. Napirenden van, hogy a nagy digitális tartalomszolgáltatókat szabályozni és szankcionálni kellene, a lényegében monopolhelyzetű órásvállalatokat pedig fel kellene darabolni, de mindkét lépés várat magára.
A Facebook új neve Meta – jelentette be személyesen Mark Zuckerberg alapító-vezérigazgató, főtulajdonos. A platform nem vált nevet, csak az azt üzemeltető cég, ami logikus is, hiszen a Facebook (mármint a cég) működtet egyéb, nem elhanyagolható platformokat is, mint például az Instagram. Zuckerberg ugyan az emberi kapcsolatok középpontba helyezéséről és hasonlókról beszélt, a névválasztás mögött azonban konkrétan az áll, hogy a cég egy általuk metaverzumnak nevezett dolog fejlesztésére kíván fókuszálni a jövőben. A metaverzum praktikusan a virtuálisvalóság- és kiterjesztettvalóság-szolgáltatások és -eszközök összességét takarja. Avagy ahogy a Facebook fogalmaz: a közösségi térből helyett/mellett egy „élő-lélegző” világot kívánnak építeni a virtuális valóságban. Erre a feladatra csak Európában 10 ezer új alkalmazottat vesz fel a vállalat.
MANGA lesz a FAANG-ből?
A névváltás sűrű időszakban történik, a cég és platformjai derékig állnak egy botránysorozatban: a vállalat egy volt magas beosztású alkalmazottja olyan belső dokumentumokat hozott nyilvánosságra, amelyek ismét a platformok működésének visszásságaira irányították a figyelmet. És a bejelentés előtt pár nappal hozta nyilvánosságra a cég a harmadik negyedév üzleti eredményeit.
A jelek szerint a Facebook befektetőit nem érdekli annyira a cég körül kirobbant újabb botrány, mint amennyire a nyereség. Érdekes módon épp ez az, amivel a botrányt belső dokumentumok nyilvánosságra hozatalával kirobbantó Frances Haugen, és nyomában a Facebook kritikusai vádolják a vállalatvezetést. A Facebook-részvények árfolyama ugyanis emelkedett, miután a cég nyilvánosságra hozta harmadik negyedévi eredményeit.
Igaz, az árfolyam utána csökkenni kezdett. Ami azt illeti, kisebb-nagyobb kilengésektől eltekintve a cég részvényeinek értéke a 2021 augusztus–szeptemberi csúcs óta leginkább csökken. Akkor valamivel több mint 382 dollárt ért egy papír. Ezzel a Facebook (illetve most már Meta) alulteljesítőnek tekinthető a techcégek szűk elitjén, a Facebookot, az Amazont, az Apple-t, a Netflixet és a Google-t magába foglaló FAANG-csoporton belül.
Amely betűszót lassan ideje volna lecserélni, hiszen a Google egy ideje az Alphabet nevet használja és most már a Facebook is Meta lett. A névváltásokat követve a csoport új neveként adja magát a MANGA betűszó. (A japán eredetű képregényeket hívják mangának.)
Ellenőrzések zajlanak
A Facebook az amerikai tőzsdefelügyeletnek tett jelentésében arról számolt be, hogy a szivárogtatás után „kormányzati ellenőrzések” zajlanak ellene. Nem világos, hogy ismert eljárásokra utaltak-e: az amerikai szenátus és a brit parlament vizsgálódásaira, vagy pedig egyéb, eddig meg nem erősített amerikai és külföldi hatósági eljárásokra.
A cég a CNN érdeklődésére sem adott bővebb tájékoztatást, azt azonban elismerte, hogy utasította az alkalmazottait: ne töröljenek semmiféle belső dokumentumot és kommunikációt. Genevieve Grdina szóvivő szerint a dokumentummegőrzési kérés a szokásos protokoll bármiféle jogi eljárás esetén.
A hirdetési bevételekkel keresztbe tesz az Apple
A negyedéves eredmények nem voltak rosszak, bár annyira jók sem. A vállalat részvényenként 3,22 dollár, összesen 9 milliárd dollár nyereséget ért el a harmadik negyedévben – az elemzők ennél kevesebbre, részvényenként 3,19 dollárra számítottak. A bevétel azonban elmaradt a várt 29,57 milliárd dollártól, csak 29,01 milliárd volt. A napi aktív felhasználók száma a várakozásoknak megfelelően alakult 1,93 milliárddal, a havi aktív felhasználók száma viszont valamivel elmaradt a várt 2,93 milliárdtól. Az egy felhasználóra jutó bevétel 10 dollár volt – az elemzők ennél kicsivel többre számítottak.
A bejelentés szerint a negyedik negyedévre 31,5–34 milliárd dollár közti bevételt várnak. Ennek a sávnak a felső széle is alacsonyabb, mint az elemzők által előre jelzett 34,8 milliárd. A Facebook makrogazdasági és a koronajárvánnyal kapcsolatos hatásokat okolta a várható visszafogott eredményekért.
Továbbá az Apple-t, amely fontos újítást vezetett be operációs rendszere, az iOS 14-es verziójában. Az operációs rendszer immár megkérdezi a felhasználókat: engedélyezik-e, hogy az applikációk célzott hirdetéseket mutassanak nekik. Mivel rendszerszintű beállításról van szó, felülírja az alkalmazások-szolgáltatások saját engedélyeit. A Facebook bevételeinek nagy része hirdetésekből származik, és a cég azért tud olyan kiválóan reklámokat értékesíteni, mert azokat képes rendkívül precízen a felhasználóira célozni, hiszen minden felhasználójáról tudja, hány éves, hol lakik stb.
Az iOS új funkciója elvileg – még – nem befolyásolta jelentősen a Facebook üzletmenetét és bevételeit. Azonban például a Snapchat multimédiás üzenetküldő alkalmazást is üzemeltető Snap árfolyama 27 százalékkal zuhant a maga harmadik negyedévi jelentésének bemutatása után – a cég az Apple-t hibáztatta az üzletmenetében keletkezett zavarok miatt.
A fiatalokat akarják célozni
Mark Zuckerberg az eredményeket ismertetve rögtön be is jelentette, hogy a Facebook a jövőben nagyobb hangsúlyt fog fektetni a Reels nevű funkció fejlesztésére. Ez a magyar Facebookon még nem elérhető, Instagramon már igen, a fiatalabb korosztályok által közkedvelt TikTok rövidvideós konkurenciájának szánják – a Facebook kritikusai szerint a Reels nem más, mint a TikTok koppintása.
Zuckerberg szerint a Reels olyan változást hoz majd a Facebookra, mint a hírfolyam, de az átállás nem hónapokat, hanem éveket fog igénybe venni. A cél deklaráltan a fiatalok megszólítása, Zuckerberg szerint a felhasználói bázis hatalmasra duzzadt, a szolgáltatásokat úgy optimalizálják, hogy a „legtöbb ember számára a legjobbak” legyenek, nem pedig kiemelten a fiatal felnőttekre.
A másik nagy bejelentés szerint a Facebook több milliárd dollárnyi beruházással rá fog feküdni a virtuálisvalóság-szolgáltatások fejlesztésére (szintén a fiatalabbak megszólítását célozva), ennek jegyében az ezzel foglalkozó részleg, a Facebook Reality Labs külön beszámolóegység lesz a negyedik negyedévtől – vagyis a befektetőket tájékoztatni fogják, hogyan teljesít ez a szegmens önmagában.
Az már a Haugen által nyilvánosságra hozott belső dokumentumokból derült ki, hogy a tizenéves korú felhasználók száma 2019 óta 13 százalékkal csökkent az USA-ban, a következő két évben pedig még nagyobb, 45 százalékos csökkenésre számítanak. A kiszivárogtatott dokumentumok szerint a Facebook évek óta igyekszik stabilizálni és növelni piaci részesedését a fiatalabb korcsoportok körében. Közben jórészt figyelmen kívül hagyták azokat a belső kutatásokat és felméréseket, amelyek arra jutottak, a platformok (itt elsősorban az Instagramról van szó) káros hatással lehetnek a fiatalok mentális egészségére és jóllétére. Egy belső kutatás például arra jutott, hogy a platformok használata a tinédzser lányok harmadánál súlyosbította a kialakult testképzavarokat.
Kemény vádak
A befektetői tájékoztatón Zuckerberg igyekezett megvédeni a céget a kiszivárogtatott dokumentumok nyomán kirobbant botránytól. A védekezési manőverek egyfelől azon a vonalon mozogtak, hogy a kiszivárogtatott dokumentumokból kiragadott részletekkel próbálják besározni a céget. A másik csapásirány az volt, hogy létező és komoly problémákról van szó, de azok nem Facebook-specifikusak, sőt még csak nem is közösségimédia-specifikusak, így a megoldásukat sem lehet a Facebooktól várni. Példaként Zuckerberg a társadalmi megosztottságot említette, ami már az ő születése előtt bőven jelen volt az USA-ban.
A kiszivárogtatott dokumentumok alapján nagy vonalakban hat különböző vád érte a Facebookot. Az egyik, hogy nem volt kellő tekintettel arra, milyen hatással van a fiatal felhasználókra. A másik, hogy melegágya az összeesküvés-elméletek és hamis hírek terjedésének. Ami önmagában a kisebbik probléma, a nagyobb, hogy a cégvezetés ezzel tisztában volt, és mind általában, mind konkrét eseteket tekintve nem tett meg mindent ezek megelőzése érdekében. Például a washingtoni törvényhozás január 6-i ostroma előtt. Belső dokumentumok szerint a Facebooknál arról is tudtak, hogy a létező intézkedései nem eléggé hatékonyak az erőszakot propagáló tartalmak kezelésében. Különösen a konfliktusok sújtotta területeken, mint Etiópia.
A következő vádpont szerint a Facebook a világ jelentős részén megfelelő nyelvi támogatás híján működött. A megfelelő nyelvi támogatás hiánya azzal járt, hogy nem volt képes megfelelően szűrni például a gyűlöletbeszédet, a kisebbségek ellen izgató posztokat stb. A kiszivárogtatott dokumentumok szerint Indiában évekig úgy működött a Facebook, hogy nem rendelkezett hindi és bengáli nyelvű gyűlöletbeszéd-azonosítókkal. E két nyelvet több mint 600 millió ember beszéli. Ezeken a nyelveken így ha nem is szabadon, de sokkal korlátlanabbul terjedhettek olyan tartalmak, amiket amúgy le kellett volna tiltani. Belső jelentések tanúsága szerint a Facebook legalább 2018 óta tudott arról, hogy a platformjait emberkereskedők használják áldozataik behálózására és kizsákmányolására. Sőt konkrétan emberkereskedelmi ügyletek lebonyolítására.
Végül, de nem utolsó sorban a Facebook algoritmusa a több negatív, felháborodott kommentet (végső soron több és hevesebb reakciót) kiváltó posztokat részesíti előnyben. Különösen az után, hogy a cég 2018-ban nagy újításként jelentette be: a „tartalmas társas érintkezések” kerülnek a platform fókuszába.
Az államnak lenne tennivalója
A fenti problémákkal (illetve különféle variációikkal) a Facebook hosszú évek óta küzd, ezek néha botrányokban csúcsosodnak ki. Megengedve, hogy Zuckerbergék alapvetően nem tódítanak, és a bajok jelentős része a platformok puszta méretéből, alapvető társadalmi folyamatokból stb. származik, ők pedig minden tőlük telhetőt megtesznek – tény: a közösségi médiumok fölött nincs semmiféle intézményi ellenőrzés és kontroll.
Legalábbis mint tartalomszolgáltatók fölött. Miközben a TV-csatornák, rádiók, online és nyomtatott újságok tartalomszolgáltatói tevékenységét jogszabályok szabályozzák, hatóságok ellenőrzik és szankcionálják. Vagyis egyfelől nincs olyan objektív mérce (jogszabályi környezet), amihez mérni lehetne, hogy a Facebook és társai úgy működnek-e, ahogy kell (vagyis ahogy a társadalom és az állam mint szabályozó előírja nekik), és ha nem úgy működnek, kit és milyen módon kell ezért felelőssé tenni.
Igény természetesen van az intézményi működési keretek, felügyeleti mechanizmusok kialakítására, de egyelőre a gyakorlatban vajmi kevés történt.
A problémák másik fele, hogy a Facebook és a Google is lényegében monopóliumként működik. A verseny minimális, így a felhasználóknak/fogyasztóknak választási lehetőségük sem igen van. E helyzet kialakulásában és fenntartásában ezek a cégek aktív szerepet játszottak és játszanak, amennyiben módszeresen felvásárolják konkurenseiket. Gyakran már akkor, amikor azok a szárnyaikat kezdik bontogatni. Mivel a Facebook vagy a Google azonnal felvásárol egy ígéretesnek tűnő startupot, a cégnek esélye sincs, hogy igazi kihívóvá nőjön fel. Az amerikai trösztellenes szabályok lehetővé tennék a Facebook feldaraboltatását, de ezeket a szabályokat Washingtonban évtizedek óta nem alkalmazzák. A Facebook feldaraboltatása ezzel együtt napirenden van, de eddig ténylegesen nem történt érdemi előrelépés.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
