„Ha rendes nyugdíjat kapnánk, nem lenne szükség a 30 ezer forintra” – miért dolgozik több mint százezer nyugdíjas Magyarországon?
Tavaly már 125 ezer fölé nőtt a nyugdíj mellett dolgozók száma.
Hogy kerülhet női páciensek közelébe az a Magyarországon praktizáló jemeni orvos, aki egy korábbi szexuális kényszerítés miatt már nyomkövetőt hord a bokáján? – kérdezhették sokan egy múlt heti hír kapcsán. Az eset újfent bizonyította, hogy a bűnügyi felügyelet alatt állók megfigyelése korántsem tökéletes.
Nem csak idehaza lyukas a rendszer. Dél-Kaliforniában 2014-ben például két ismert szexragadozó négy nőt erőszakolt és gyilkolt meg, mire a hatóságok észbe kaptak. Pedig akkor már jó ideje mindkét elkövető jeladót viselt a lábán. Mindkettőnek más-más rendőrségnél csengetett a nyomkövetője, a hatóságoknak ezért nem jött le, hogy mindkét bűnöző egyszerre, ugyanott sántikál rosszban.
Az egyszerű – és a legtöbb esetben a rendeltetését jól betöltő – kis készüléknek kalandos az előtörténete. Az első prototípust – más megfontolásból – fél évszázada kezdte fejleszteni a Harvard Egyetem egy fiatal pszichológusa, Ralph Kirkland Schwitzgebel. Többször is beült a barátnőjével a West Side Story moziváltozatára, és nem hagyta nyugodni a gondolat, hogyan tudná Maria még időben értesíteni a barátját, Tonyt, akit szó szerint halálra keres a rivális banda.
Sokkal könnyebb lenne Mariának, ha tudná, épp hol van Tony, vagy ha lenne egy kis készülék, amivel jelet tudna neki küldeni – morfondírozott a romantikus kutató, és egy villamosmérnök segítségével hamarosan el is készítette az első változatot. Egyebek mellett kiszuperált rakéta-nyomkövető berendezésből barkácsolták össze, és a többdarabos szett összesen két és fél kilót nyomott. A rádiójelek továbbításához egy közeli templom tornyára is antennát szereltek.
Kísérleti lábbilincs az USA-ban 1989-ben /// West Side Story
rgable.wordpress.com
