A top 10 számok egytől tízig, avagy hogyan is működnek a rangsorok?

Másodiknak lenni annyi, mint elsőnek a vesztesek között.

Az idézet Ayrton Sennától, az egyik legjobb Forma–1-es autóversenyzőtől származik. Sok más példa mellett ez is illusztrálja, mennyire érzékenyen érintik az embereket a rangsorok.

A példa az idei év egyik szórakoztató és elgondolkodtató népszerű-tudományos könyvéből való, amelynek fő tanulságát már fent elspoilereztük: a legtöbb lista nem objektív. Mégis, ahogyan Érdi Péter műve, a Rangsorolás az alcímében is megállapítja, össznépi társasjátékról van szó.

A szerző számítógépes agykutató, a komplex rendszerek tudományának tanára az USA-ban, a Kalamazoo-i Egyetemen. Már gyermekkorában, idehaza rájött, hogy a Népsportban a pontosnak tűnő pontozás az év focistájáról alig több, mint magánvélemények összesítése. A pontokat ugyanis azok a sportriporterek – akár kezdők is – osztogatták, akiket a munkabeosztás szeszélye hétvégéről hétvégére a meccsekre sodort.

Lényegében nem nagyon más napjaink jó néhány gyakran idézett rangsora sem. A Transparency International korrupciós indexe, a Freedom House demokrácia-rangsora is végső soron tájékozott szakértők véleményének, netán megérzésének számszerűsítése.