Aszálytűrő ősgabonák: ilyesmire gondolhatott Orbán, aki kicselezné a klímaváltozást

Érdemes megjegyezni a magyar nyelvben olyan régen meghonosodott szavakat, mint az alakor és tönke, mert már ilyen nevű liszttel és kenyérrel is találkozhatunk. Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet olyan lelkes szakmai csapat magánkezdeményezése, amely 2015-ben kezdett ősgabonákkal foglalkozni: tesztelik, hogy a hazai körülmények között mire képesek, milyen minőséget, milyen terméseredményt lehet velük elérni.

Extrém tűrőképességűek, azok a populációk, amelyek évszázadokon át fennmaradnak, alkalmazkodóbbak

– mondja az intézet vezetője, a Münchenben doktorált növényorvos, Drexler Dóra.

Így nem meglepő, hogy a ma fellelhető ősgabonák szárazságtűrőek és a gyomokkal szemben is ellenállók. Ez azonban még nem jelenti azt, hogy azonnal hadrendbe állíthatók, és kiválthatók velük azok a búza- vagy árpafajok, amelyek a mai kor igényeinek megfelelő minőséget és terméseredményeket hoznak.