A néhai pártállam sajtóirányításának kereteit minduntalan feszegető, máig legendaként emlegetett Mozgó Világ folyóirat történelmén, mint egy minap megjelent kismonográfiából is tudható, vörös fonalként húzódik végig a főszerkesztő-leváltások sora. Mindez a szerkesztőség és a hatalom birkózásán túl a párton belüli csatározások jele is volt. (Alábbi cikkünk a HVG 2002. július 6-i számában jelent meg.)
„Ha egy Petőfi Kör atmoszféráját 100-nak veszem, akkor ennek a találkozónak a légköre a körülmények beszámításával is 30-40-re tehető. És ha nem teszünk valamit... akkor ez az arány romlani fog” - riogatta 1983. október 31-én Tóth Dezső művelődésiminiszter-helyettes voltaképpeni főnökét, a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) központi bizottsága (kb) kulturális titkári székébe alig több mint egy éve visszaültetett Aczél Györgyöt. A riadt hangú feljegyzés előzménye egy három nappal korábbi, a jelentésírói értékelés szerint „provokációs és botrányos” összejövetel volt, melyre az ELTE jogi karának sajtófesztiválján került sor. A Kommunista Ifjúsági Szövetség (KISZ) kari bizottsága által szervezett, egyébként kínos érdektelenségbe fulladó eseménysorozaton már az feltűnő volt, hogy a Következetesség vagy szigorítás? címmel meghirdetett „nyílt eszmecsere” kezdetére érkezett 700-800 érdeklődővel zsúfolásig megtelt a nagyterem. A kiváltó ok a Mozgó Világ című folyóirat addigi főszerkesztőjének, a pártberkekben immár kegyvesztetté lett Kulin Ferencnek napokkal korábban bejelentett „kényszerű felmentése” volt.
A hatalom által rögvest politikai skandalumként értékelt rendezvény csupán egyik állomása volt annak a korabeli szellemi életben rég nem tapasztalt és szokatlan méretű szolidaritási akciónak, amely azonban végül nem tudott gátat vetni a pártirányítás akaratának. Kulin leváltása és az új főszerkesztő - a Népszabadság képzőművészeti kritikusa -, P. Szűcs Julianna kinevezése miatti tiltakozásul 1983 októberében a régi szerkesztőség valamennyi tagja felállt, az adminisztratív intézkedések miatt szót emelt az Írószövetség és az ifjabb irodalmi nemzedéket tömörítő József Attila Kör, 120 értelmiségi pedig írásban vonta vissza cikkeit az akkortól „névbitorlónak” nyilvánított redakciótól.
A lap e töréspontig tartó története 1971 januárjában kezdődött, amikor a KISZ égisze alatt, időszaki kiadványként, Mozgó Világ (MV) Almanach címen került a könyvesboltokba.
A New York-i Közkönyvtár kiállítása bemutatja, hogyan vált egy nagyváros lapja nemzetközi tényezővé. A magazin egy évszázad alatt öt főszerkesztőt fogyasztott el, Adam Gopnik, a lap főmunkatársa néggyel is dolgozott.
Így reagáltak arra, hogy a főváros rendezi a Szivárvány Misszió Alapítvánnyal a Budapesti Büszkeség nevű rendezvényt.
