Hoppon maradhat a kormány az uniós helyreállítási alap hitelével

A közelmúltban derült ki, hogy Magyarország még nem kérte az EU-s helyreállítási alap (Recovery and Resilience Facility – RRF) hitelrészét, ez pedig előrevetíti annak a lehetőségét, hogy e forrással kapcsolatban is komoly, utolsó pillanatos küzdelmek várnak a kormányra. Ráadásul az ország továbbra sem jut hozzá az 5,8 milliárd eurós (jelenlegi árfolyamon mintegy 2200 milliárd forint) vissza nem térítendő helyreállítási forráshoz, ahogy – a mezőgazdasági alapokat leszámítva – egyetlen uniós finanszírozási lehetőséghez sem.

Az RRF-pénzek eléréséhez 21 úgynevezett szupermérföldkövet kellene teljesítenie a kormánynak, amelyek listája már tavaly szeptember óta ismert. Az eddig elvégzett jogalkotói munka azonban az Európai Bizottság (EB) értékelése szerint hiányos, ezt a tagállamok is megerősítették, így a 21 feltétel több mint felével még adós a magyar kormány. (A 27 feltétel közül a helyreállítási forrásokat csak 21 blokkolja, a többi 6 nem vonatkozik rájuk.) Ugyanez a helyzet a még nem is igényelt hitellel is, amelynek felső határát minden tagállam esetében a 2019-es GDP 6,8 százalékában jelölték meg, ez 9,6 milliárd eurót (mintegy 3600 milliárd forint) jelent Magyarország számára.

Az Orbán-kormány és az EU: ez már a végjáték? - Demokráciát a pénzünkért, 5. rész

Az európai intézmények 2010 óta küzdenek a magyar korrupció és az antidemokratikus rendszer ellen. A problémát régóta látja mindenki, de az Európai Unió csak lassan, és igen nehézkesen lépett. 2018 óta viszont felgyorsultak a dolgok. Bemutatunk néhány elméletet a politológia világából, amelyek megmagyarázhatják, miért.