Az autógyártás zsenije volt, de antiszemitizmusa sötét folt az életművén – 160 éve született Henry Ford
15 perc
2023.07.30. 12:35
1863. július 30-án, 160 évvel ezelőtt született a legsikeresebb amerikai self-made man, fénykorában a világ egyik leggazdagabb embere, aki hétköznapi használati tárggyá tette az autót és kirobbantotta a termelékenység forradalmát. „Filantróp”, aki a magasba emelte a munkabért, bevezette a 8 órás munkaidőt és a szabad szombatot. Hitler támogatója, eszmetársa és kedvence. Szenvedélyesen ellenezte, majd lelkesen támogatta az USA európai háborúját. Megírta majd elégette A nemzetközi zsidót, az antiszemiták szent könyvét. Pontosan olyan volt, amilyennek a hozzá hasonló antiszemiták elképzelik a burzsuj zsidót.
Michiganben született egy farmon ír bevándorló apa és belga bevándorló anya gyermekeként. Korán árvaságra jutott. A szomszédok adoptálták. Nyolc osztályt végzett egy osztatlan osztályban Springwellsben, ami nem sokkal később beolvadt Detroitba. Egy könyvelői tanfolyamot leszámítva, soha más iskolába nem járt.
Gyerekkorától szerelt, javított mindent, ami a keze ügyébe került. Egy ideig inasként dolgozott egy detroiti gyárban, majd a farmjukon gondozta és működtette a gőzgépeket, javította az órákat. Dolgozott a farmon és fűrészmalmot működtetett. 1888-ban feleségül vett egy tűzről pattant farmerlányt, Clara Jane Bryant, akiből híres szüfrazsett lett.
Huszonnyolc éves korában felvették képesítés nélkül mérnöknek a detroiti Edison Illuminating Companyhoz. A következő évben megépítette első, négy lóerős gépkocsiját. Kinevezték főmérnöknek. Edison támogatta őt az autófejlesztésben.
1894-ben belépett a szabadkőművesek detroiti Palesztina Páholyába.
1899-ben megalapította első cégét, amely rövidesen csődbe ment.
1903-ban megalakult a Ford Motor Company. A névadó ekkor előállt a 999 nevű versenyautóval, amely 146 km/h-val megdöntötte az addigi sebességi rekordot.
1908-ban született meg a híres T-modell. Ez volt az első (középosztálybeli) tömegek számára elérhető áron értékesített gépkocsi, melynek három tervezője közül kettő (Galamb József és Farkas Jenő) magyar volt. Eredetileg is sokkal olcsóbban lehetett kapni, mint az addigi gépkocsikat, de az ára még csökkent is évről évre, amiben nagy szerepe volt a termelékenységet hatalmas mértékben megnövelő, 1913-ban bevezetett szerelőszalagos gyártásnak. (A szerelőszalagos gyártást a közhiedelemmel ellentétben nem Ford találta ki, de ő alkalmazta először igazán nagyüzemi módon.)
A T-modellt 1927-ig gyártották, és ez a két évtized volt a Ford-művek nagy és az első évtizedben hihetetlenül nyereséges korszaka. A T-modellt becézték Bádog Bözsinek (Tin Lizzie), Ugri Lénának (Leaping Lena) vagy egyszerűen Tragacsnak (Flivver).
Hatalmas propagandagépezettel népszerűsítették a Ford autókat. Független kereskedők értékesítették őket franchise rendszerben szerte az Egyesült Államokban. Autósklubokat alakítottak, terjesztették az autózás kultúráját, az autós életformát.
A bevétel, a profit évről évre meredeken nőtt.