Bharat követi Eswatinit és Türkiyét? Miért változtat nevet egy ország?
Identitáserősítés, jobb országmarketing, szakítás a terhes múlttal, diplomáciai viták rendezése – néhány ok, amiért egy állam megváltoztathatja a nevét. A közelmúlt példáit India most újabb indokkal gazdagíthatja. De mitől NATO-kompatibilis egy országnév, miben hasonlít egy apró afrikai királyság Svájcra, és hogy kerül Törökország a vacsoraasztalra?
Pár tucat levél és névtábla tartja izgalomban a világsajtót, miután a hétvégi G20-csúcstalálkozó egyik vacsorameghívóját a házigazda, Draupadi Murmu indiai államfő „Bharat elnökeként” írta alá, és ez fog szerepelni a vendéglátók névtábláin is.
A diplomáciai virágnyelvben járatos elemzők máris azt olvasták ki ebből, hogy a világ legnépesebb államának vezetője, Narendra Modi miniszterelnök szeretné megváltoztatni országának nevét. Szerintük erre utal az is, hogy Modi nemrég jelentett be egy ötnapos rendkívüli parlamenti ülésszakot a hónap végére, előre nem meghatározott napirenddel – kézenfekvőnek tűnik, hogy akkor lehetne dönteni a változtatásról.
Bár az országnévcsere ötletét a kormánypárt köreiből többen úgy kommentálták, hogy Indiának ideje szakítania a gyarmatosítók által „ráaggatott” elnevezéssel, a helyzet ennél összetettebb. A Bharat ugyanis a kontinensnyi államnak 1947-es függetlenné válása óta alkotmányba foglalva ugyanolyan egyenrangú, hivatalos neve, mint az India: a lakosok a hétköznapokban előbbit, a nemzetközi kapcsolatokban pedig utóbbit használják. Távolról hasonlít ez a Magyarország – Hungária pároshoz.
A „gyarmati örökségtől való szabadulás” szándéka hangzatos szólam, csakhogy Indiát nem az angolok nevezték először így. A szanszkrit eredetű, az Indus-völgyi civilizációra utaló szóval már az Óperzsa Birodalom – jóval több mint kétezer év – óta jelölik a szubkontinenst.