Polgár Judit: Ha zseniális orvosnak neveltek volna, jó eséllyel az lennék

14 perc

2023.09.25. 09:10

Polgár Judit sorsa gyakorlatilag a születésekor eldőlt, hiszen testvéreivel együtt egy családi szisztéma szerint nevelkedett. Hármuk közül mégis ő vitte a legtöbbre. Mi a titka? Mit csinál ma? Mit gondol, mennyivel nehezebb ma egy fiatalnak boldogulnia? Hogyan vonná be az oktatásba a mesterséges intelligenciát? Az interjú annak a sorozatnak a részeként készült, amelyben megnéztük, mire vitte a 20 éve 50 legsikeresebbnek választott magyar fiatal. Polgár Juditot a Magyar Hírlap kiadványának zsűrije 2003-ban a 3. legsikeresebb fiataljának tartotta.

hvg360: Mit gondol, ha a szülei ugyanolyan elszántsággal orvosnak nevelték volna, akkor most zseniális orvos lenne? Vagy ez nem ennyire egyszerű?

Polgár Judit: Jó eséllyel igen, az lennék.

hvg360: Bárkiből lehet zseni?

P. J.: Ha tartják a fókuszt, bárki bármilyen téren elérhet nagy dolgot, lehet szakember. Az már más kérdés, hogy világhírűvé is válik-e, vagy „csak” professzor lesz belőle.

hvg360: Örül annak, hogy a sakkban lett kiváló? Soha nem gondolkodott azon, mi lehetett volna még, ha nem sakkbajnok?

P. J.: Ezen nem gondolkodtam, a „mi lett volna, ha…” mondatok elég ritkán jönnek elő. Úgy vagyok vele, hogy amin nem tudok változtatni, azon próbálom nem emészteni magam.

Íme, a 10 legsikeresebb fiatal
A kétezres évek hajnalán sok tehetséges, ambiciózus magyar ért el relatíve hamar, viszonylag fiatalon olyan sikereket, amit egy szűkebb, szakmai közegen túl a nagyközönség is megsüvegelendőnek tartott. A Magyar Hírlap 2003-ban egy szakmai zsűri segítségével kiválasztotta az 50 legtehetségesebb magyar fiatalt. Most, 20 évvel később megnéztük, ki mire vitte. Következik a záró rész, ahol bemutatjuk, mit ért el a 10 legsikeresebb fiatal: Kóka János üzletember (és korábbi politikus), Gerendai Károly üzletember, Schilling Árpád rendező, Kovács Kokó István olimpiai bokszoló, Lázár Zoltán fogathajtó, üzletember, Bozsik Yvette táncművész, Kóczé Angéla szociológus (jelenleg a CEU adjunktusa), Polgár Judit sakkozó, Farkas Ádám bankár és Lékó Péter sakkozó. A sorozat korábbi cikkeit pedig ide kattintva olvashatják.

hvg360: Mind a hármukat ugyanúgy nevelték, mégis ön emelkedett ki. Tudja, mi a titka?

P. J.: Elég sablonosan tudják mondani az emberek, hogy mindhárom gyereknek ugyanazok a szülei, mégis mennyire mások lettek…

Nyilván az emberi alapértékek ugyanazok, de a szakmai részt nagyon sok minden befolyásolta. A nővéreimnek, de főleg Zsuzsának egészen más úton kellett végigmennie, mint nekem. Ő volt az úttörő. A viszonyítások is nagyon elbillentik a dolgokat: Zsófi eléggé beszorult közénk, mert Zsuzsi jó volt, majd én árnyékoltam be Zsófi sikereit, mert még jobb lettem. Az is számít, hogy egy-egy rossz eredményt vagy rossz sorozatot ki hogyan tud feldolgozni.

Polgár Judit///Voltak helyzetek, mikor furcsán néztek ránk.
MTI / Balogh Zoltán

Nagyon optimális volt a karakterem a versenyzéshez: rugalmas voltam, tartottam a fókuszt, nagyon gyorsan jöttek a sikerek, amitől még jobban szerettem játszani, illetve egyre több önbizalommal sakkoztam.

hvg360: A szülei azt próbálták igazolni, hogy a nők ugyanúgy tudnak sakkozni, mint a férfiak, a két nem között nincs különbség. Kisgyerekként nem volt nagyon szorongató kiállni egy világversenyre?

P. J.: Nekem nagyon természetes volt ez a folyamat. Mi abban a szellemiségben nevelkedtünk, hogy lányként ugyanazok az elvárások velünk szemben, és ugyanazokat a lehetőségeket kapjuk meg, mintha fiúnak születtünk volna.

Voltak helyzetek, amikor furcsán néztek ránk, vagy megjegyzéseket tettek. Tudtuk, hogy ha fiúként érjük el ugyanazt az eredményt, egészen máshogy fogadták vagy kommentálták volna.

Kaptam sztereotip megjegyzéseket: amikor zsinórban nyertem egymás után, voltak, aki azt mondták, csak szerencsém volt. Később arról beszéltek, hogy „na igen, majd jön a szerelem, aztán úgysem fog a sakkal foglalkozni…” Ez sem jött be.

Noha érzésem szerint többször kellett bizonyítanom – például, hogy jogosan kapok meghívást egy versenyre -, mintha fiú lettem volna, ennek azért volt jó oldala is: megerősödtem, és sokkal stabilabban foglaltam el a helyem a világ élvonalában. Ráadásul egyedüli nőkét sokkal érdekesebb voltam a média számára is.

Íme, a 10 legsikeresebb fiatal
A kétezres évek hajnalán sok tehetséges, ambiciózus magyar ért el relatíve hamar, viszonylag fiatalon olyan sikereket, amit egy szűkebb, szakmai közegen túl a nagyközönség is megsüvegelendőnek tartott. A Magyar Hírlap 2003-ban egy szakmai zsűri segítségével kiválasztotta az 50 legtehetségesebb magyar fiatalt. Most, 20 évvel később megnéztük, ki mire vitte. Következik a záró rész, ahol bemutatjuk, mit ért el a 10 legsikeresebb fiatal: Kóka János üzletember (és korábbi politikus), Gerendai Károly üzletember, Schilling Árpád rendező, Kovács Kokó István olimpiai bokszoló, Lázár Zoltán fogathajtó, üzletember, Bozsik Yvette táncművész, Kóczé Angéla szociológus (jelenleg a CEU adjunktusa), Polgár Judit sakkozó, Farkas Ádám bankár és Lékó Péter sakkozó. A sorozat korábbi cikkeit pedig ide kattintva olvashatják.

hvg360: Honnan volt meg önben az a magabiztosság, hogy igenis helye van egy férfiversenyen?

P. J.: Szerintem ez alapjában véve a nevelésen múlt, hiszen úgy nevelkedtünk, hogy a sakk mindenkinek való. Utána az eredmények építették az önbizalmamat, amit a sakkban elég egyértelműen lehet mérni.

hvg360: De azt sikerült elfogadtatni a világgal, hogy a nőknek is helye van a férfiak mellett, vagy önök maradtak a csodabogarak, akik képesek ilyen teljesítményre, más nők meg nem? Több interjúban is felhozta korábban, hogy sokszor a kislányokat azzal dicsérik, hogy szépek, a fiúkat meg azzal, hogy okosak.