Túlélő amazóniai indián törzset mutat be a fotóművész-aktivista Claudia Andujar a Néprajzi Múzeumban
A 92 éves, magyar származású, São Paulóban élő fotóművész retrospektív munkái, melyeknek meghatározó részét teszik ki az Amazonas őserdeiben élő janomami törzs történetének és mindennapjainak dokumentálása, Indiánok. Lelkek. Túlélők. címmel láthatók a Néprajzi Múzeumban. A képeken túl megismerhető Andujar kalandos élete és aktivizmusának gyümölcse is, melyek mind emlékezetes élménnyé teszik a kiállítást.
A játékfilmes elemekkel kevert díjnyertes dokumentumfilm, a Last Forest vége felé a janomami törzs sámánja, Davi Kopenawa a Harvard Egyetem egyik auditóriumában áll, és az öltönyös hallgatóságnak arról beszél, hogy a kapzsi fehér ember számára a legfontosabb dolog a „termék”, amiből ráadásul egyre több kell neki, ezért is keresi-keresteti az aranyat a janomamik erdeinek földjében. Ehhez pedig kiirtja a fákat, higannyal mérgezi a folyókat és betegségeket hurcol be az erdőbe. Közben a kép átvált a beszélő otthonára, az Amazonas esőerdő Brazília és Venezuela határán lévő területére; sűrű zöld lombokat pásztáz a kamera a magasból, miközben továbbra is halljuk a sámán szavait, aki arról beszél, hogy neki és népének mit jelent az esőerdő, a közössége és a föld, amin beláthatatlan idők óta élnek.
Ugyanilyen mély zöld lombsátor látható a Néprajzi Múzeum nemrég nyílt kiállításához készült tartalmas katalógus borítóján is, sőt, lehet hogy a légifelvétel éppen ott készült, ahol az említett film snittje is. A fotográfia készítője Claudia Andujar, részben magyar származású, São Paulóban élő fotóművész, akinek nemrég nyílt retrospektív kiállítása a Néprajzi Múzeumban.

A Claudine Haas néven született, apai ágon felvidéki zsidó felmenőkkel, anyai ágon svájci elődökkel rendelkező, ma már a kilencvenes éveiben járó Claudia Andujar élettörténete kész kalandregény, ami részben a múlt századi európai történelem egy sötét korszakának is köszönhető. De Andujar maga is tett arról, hogy izgalmas, változatos és különleges alkotó élete legyen. Nagyváradon cseperedett kiskamasszá, majd a háborús megszállás elől az apjától korábban elvált anyja kalandos úton Svájcba menekítette. (Eközben apját és annak családját elhurcolták és megölték, és első szerelme is eltűnt a háború viharában.)