A lelket akarta lefotózni – Beszélgetés E. Csorba Csillával és Cserba Juliával Révai Ilka elveszett életművéről

Hiányzó tekintet címmel látható a Kassák Múzeumban Révai Ilka 20. század eleji avantgárd fotóművész kiállítása. A múzeum rendhagyó vállalkozása egy szinte teljes egészében eltűnt életművet és életutat tárt fel: egy olyan haladó szellemiségű alkotóét, akinek karrierjét többször akasztotta meg a történelem, s akinek még legalapvetőbb személyes adatait – születési nevét, idejét vagy halálának idejét és körülményeit – is csupán „régészeti jellegű” kutatás során sikerült azonosítani és rekonstruálni. Az élete nagy részét Budapesten és Franciaországban leélő Révai Ilkáról a kiállítás két kurátorával, Cserba Julia művészeti író-kutatóval és E. Csorba Csilla művészettörténésszel beszélgettünk.

Felhők után rohanva megörökíteni Micimackót: Kiss-Kuntler Árpád rendhagyó portréi

Felhők után rohanva, a természet csendjét látvánnyá visszhangosítva adja közre Kiss-Kuntler Árpád a Példa képek című fotóalbumát, amelyből számos felvétel egy hónapig a fővárosi Kolta Galériában is megtekinthető.

Mégiscsak lesz Fotóművészeti Múzeum Budapesten

Ha nem is a Városligetben, de onnan nem messze. Az új múzeum a Szépművészeti tagintézménye lesz.

Túlélő amazóniai indián törzset mutat be a fotóművész-aktivista Claudia Andujar a Néprajzi Múzeumban

A 92 éves, magyar származású, São Paulóban élő fotóművész retrospektív munkái, melyeknek meghatározó részét teszik ki az Amazonas őserdeiben élő janomami törzs történetének és mindennapjainak dokumentálása, Indiánok. Lelkek. Túlélők. címmel láthatók a Néprajzi Múzeumban. A képeken túl megismerhető Andujar kalandos élete és aktivizmusának gyümölcse is, melyek mind emlékezetes élménnyé teszik a kiállítást.

Korniss Péter: Szék már nem az az elszigetelt falu, a Coviddal végképp betört a globalizáció

A XIX. századi paraszti életformát és kultúrát az 1960-as, 1970-es években is őrző erdélyi falu, Szék elmúlt több mint fél évszázadát, átalakulásának folyamatát mutatja be Korniss Péter új fotóalbuma. A történet végét sokatmondóan egy Miki egeres parti képei illusztrálják.

A fényképezés sem lenne magyarok nélkül olyan, ahogy ma ismerjük

1840. augusztus 29-én készül a Budai várról ez első dagerrotípia, ezt a dátumot választották a magyar fotográfia napjának. A fotográfia történetében jelentős szerepe volt magyar felfedezőknek.

A kísérleti fotográfia szerelmeseinek nyílt kiállítás Budapesten

A megszokottól eltérő anyagokkal és eljárásokkal dolgozó fotóművészek alkotásaiból nyújt változatos körképet a Budapest FotóFesztivál zárókiállítása.

Színészek, ahogy még sosem láttuk őket – Fotóalbum a színpadra lépés előtti pillanatokról

Egyszeri és megismételhetetlen szépség, magány, feszültség köszön vissza Trokán Nóra színész első fotóalbumában a fekete-fehér fotókon.

Különleges kiállítás nyílt a merész, szokatlan képkivágások mesterének életművéből

Baranyay András mintegy hétszáz művéből és számos dokumentumot tartalmazó hagyatékából válogat a Műcsarnokban megtekinthető tárlat.

Maszkok a főszereplői a 2020-as évet felvillantó legjobb fotóknak

A termést egy csaknem 300 oldalas, míves kiadvány gyűjtötte össze.

Foci helyett: Szigetbecse varázsa

Nehéz lesz megkerülni ezekben a napokban és hetekben a meccsek gravitációs erejét, de nem lehetetlen, mert van élet és van nyár a labdarúgó-Eb-n túl is. Mi minden napra keresünk és ajánlunk valamit, amivel ki lehet tölteni a focival párhuzamos világot. Most például André Kertész Szigetbecsének ajándékozott képeivel.

„A lehető legtávolabb a Bajnokok Ligájától” – magyar pálya is bekerült a különleges fotósorozatba

A holland fotós, Hans van der Meer unortodox európai focipályákat bemutató sorozatot készített.

Sárgaházaktól a Playboyig ívelt a „megbocsáthatóan hangsúlyos” fotóművész pályája

Az igazán nagy alkotók jó része nem könnyű, megkerülhető, egydimenziós személyiség. Nem volt ez alól kivétel Szebeni András fotós sem. Íme, pályaképének rövid kivonata és néhány kép.

„Megszűnt a Szebeni-jelenség. Maradtak a képei” – Nagyítás fotógaléria

A legendás fotóriporter, Szebeni András 74 éves korában halt meg a héten. Csaknem ötvenéves pályafutása során portrékon és színházi felvételeken túl számos dokumentarista sorozatot is készített. A munkáit több köz- és magángyűjtemény őrzi, az elismerései között van a Magyar Köztársaság Érdemes Művésze díja. Kincses Károly, a Magyar Fotográfiai Múzeum alapítója ezekkel a szavakkal búcsúzott tőle: „Szebeni András fotográfus nagyon tudott élni. És most nagyon meg tudott halni. Megszűnt a Szebeni-jelenség. Maradtak a képei, a könyvei, maradtak a történetek, és maradtunk mi, a barátai”. Most a képein keresztül idézzük fel az emlékét.

22 fotó mutat be hátborzongató víziót a túlélésről a velencei gettóban

Nem vagyok sem mágus, sem zsonglőr, de érdekel az illúziók, a fantázia világa – mondja magáról Paolo Ventura olasz fotóművész, aki azokat a vizuális érzeteket, élethelyzeteket akarja visszaadni, amelyeket a nagymamája meséi keltettek benne a háborúról. A járvány miatt elrendelt korlátozások végeztével ismét látogatható műcsarnokbeli kiállítása.

Korszakokat összekötő kapcsolódásokat tár fel a Modem nagy fotókiállítása

A hagyományok követése mellett jelen van a szembefordulás is azokkal.

Lenni vagy nem lenni, erről szól ez a szenzációs fotókiállítás

Az idei Fotóhónap egyik legrangosabb programjaként Budapesten, a Mai Manó Házban látható Nobuyoshi Araki életmű-kiállítása. Ő a kortárs japán fotóművészet egyik legismertebb – és legmegosztóbb – reprezentánsa.

Előkerült André Kertész radiátora, közben pár francia fotográfusról kiderült, hogy magyar

Itthon alig, esetleg egyáltalán nem ismert, magyar származású, ám Franciaországba emigrált fotográfusok képeiből nyílt hiánypótló kiállítás a közelmúltban. Tehetséges nők, Picassót és Chagallt lencsevégre kapó művészek és magyarok, akikről néhány éve még nem is tudtuk, hogy innen szakadtak el egy jobb élet reményében. Hogyan modernizálták az emigráló művészek a francia fotográfiát, miért volt annyi nő a kivándorolt művészek között, és mit keres André Kertész radiátora egy múzeumban?

Egy zseniális kísérletező képei

Noha több mint valószínű, hogy Moholy-Nagy László soha nem hívott elő és fixált fényképet sötétkamrában, valamint nem tartotta magát fotóművésznek, sem fotográfusnak, hatása a modern és a későbbi korszakok fotóművészetére is vitathatatlan. Most az európai korszakába tartozó, az eredetileg 1922 és 1937 között készült képekből nyílt kiállítás a Mai Manó Házban.

A kitartás művészete