Európától a Közel-Keletig vezető céghálót szőtt a kormány a Budapest Airport visszavásárlására

Nem kispályásokkal állna össze a magyar állam, hogy közösen üzemeltessék a Budapest Airportot, bár az eddigi tulajdonosok sem nyeretlen kétévesek. Más kérdés, hogy a szakmai vélemények is megoszlanak: állami vagy magánkézben tud-e hatékonyabban működni egy repülőtér? Az Egyesült Államokban például gyakorlatilag az összes légikikötő szövetségi, állami vagy önkormányzati tulajdonban van, ám viszonylag kevés közpénzben részesülnek, ezért nem tehetik meg, hogy nem figyelnek oda a gazdálkodásukra.

Az amerikai állam kimondott elvárása a repterekkel szemben, hogy önfenntartóak legyenek, minél kevesebb kiadást okozva az adófizetőknek. A központi források a hetven legnagyobb amerikai légikikötő finanszírozásának mindössze 10 százalékát adják. A világ többi részén jóval változatosabb a tulajdonosi háttér: vegyesen találni állami és privát fenntartású reptereket, de gyakori a hibrid modell is, amelyben szakmai befektetők és állami szereplők közösen birtokolják a vállalatot. Münchenben például százszázalékos a közösségi tulajdonlás, de ez azt jelenti, hogy a német állam, a bajor szövetségi tartomány és a város önkormányzata is birtokon belül van.