Az Orbán-kormány kiszolgáltatja a társasházak lakóit a képviseletet ellátó nagy cégeknek
Negyedszer halasztották el a kormánypártok, így idén februártól sem lépett életbe a társasházi közös képviselők kötelező regisztrációja, ami mérsékelhetné a lakóközösségek kiszolgáltatottságát. Civil kurázsi nélkül a szolgáltató cégek diktálják a költségeket és az ingatlanvagyonok sorsát is.
Furcsa tölcsér és csövek lógnak hónapok óta egy siófoki apartmanház lakásának plafonjáról. Bár irigylésre méltó lehetne az alig öt éve épült ingatlan lakója, hogy télen-nyáron élvezheti a Balaton közelségét, a fölötte lévő apartman tulajdonosát egyszerűen nem izgatja, hogy valahol szivárog a vízvezetéke. Az eláztatott lakó, jobb híján, azzal lett úrrá a halmazállapot és a gravitáció törvényein, hogy a vizet összegyűjti és a mosogatójába vezeti, így legalább a vödröket nem kell kerülgetnie.
A 48 lakásos ház közös képviseletét egy külső cég látja el, és bár a vállalkozás tettre kész, pillanatnyilag teljes a patthelyzet. Ahogy a kárvallott a HVG-nek fogalmazott: az együttműködést megtagadó szomszéd csupán a mindennapokban tapasztalható emberi viselkedést képezi le. A polgári köreikkel diadalmaskodó politikai pártok éppen a polgári attitűd és a civil aktivitás elnyomásával ássák alá, hogy a kisebb-nagyobb közösségek – köztük például a társasházi lakók önszerveződései – fejlődjenek és életképesek lehessenek.
2010-ben a Fidesz–KDNP-nek még népjóléti kabinetje is volt, amely azt ígérte, hogy mindent megtesz a békés egymás mellett élésért a társasházakban. Ezzel szemben 2017 óta immár az ötödik céldátum van hatályban (a legfrissebb 2024. február 1. helyett 2025. május 1.), amikortól már az ingatlanok tulajdoni lapján is fel kell tüntetni, hogy ki látja el a társasházak közös képviseletét. Ettől persze nem oldódik meg minden automatikusan, de a szakemberek azt várják, hogy átláthatóbbá válik a társasházak működése, és csökkenhet a közös képviselők visszaéléseinek száma.