Az Egyesült Államok nem válik autokráciává a következő négy évben, ám lehet belőle egy illiberális szuperhatalom, írja a Bloomberg. A Guardian sürgeti, hogy a Nyugat nyújtson baráti kezet Szíriának. Erdogan lehet a nagy szíriai felfordulás nyertese, jelenti ki a Times. A Die Presse szerint, ha a radikális iszlamista HTS nem osztja meg a hatalmat, akkor ismét polgárháborús állapotok alakulhatnak ki Szíriában. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Továbbra sem járnak jó idők azokra az oroszokra, akiknek megjegyzésük van a Putyin-rendszerre vagy a „különleges katonai műveletre”. Legyen bár balett-táncos vagy különleges ételeket készítő séf az illető. A humoristák fölteszik a kézenfekvő kérdést is: miért nem laknak az oligarchák földszinten? Végül maga KGBéla, az orosz ügynököknek szivárogtató magyar expolitikus is előkerül, aki mond valami fölöttébb érdekeset.
Amit a kormány a választókerületek arányosítása érdekében tett reformként hirdet, az valójában brutális aránytalansághoz vezet – elsősorban az ellenzéki Budapest kárára.
Az idén 130 éve meghalt Kossuth Lajos sokáig nemzeti konszenzus által övezett pozitív megítélése mintha valamelyest megkopott volna az elmúlt évtizedek folyamán. Persze a kritikus vélemények mindig is megvoltak, már az 1848-as szabadságharc idején is, ám ezek sokáig nem tudták megrengetni a népszerűségét. Ebben a trendben a változás első, óvatos jeleit az 1960-as évektől lehet megfigyelni, és éppannyira voltak társadalmi, mint politikai okai. A Kossuth-kép változásairól Hermann Róberttel, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnokának tudományos helyettesével, egyetemi tanárral beszélgettünk.
Az uniós szabályozás megnyitja az utat a retorziók lehetősége előtt – mondja Báldi András ökológus, az MTA levelező tagja, a Hun-Ren Ökológiai Kutatóközpont munkatársa, akit a biodiverzitás hanyatlása, a fajok kihalása és a természet helyreállítása kapcsán kérdeztünk.