Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Idén 1 százalék körül nőhet a magyar gazdaság, 4 százalékos növekedés majd 2026 második negyedévében lehet – készített fel kedden Nagy Márton mindenkit arra, hogy újabb gyenge GDP-adat érkezik. Az ígéretek megbízhatóságát láttuk, de a dátum most fontos: azt jelenti ugyanis, hogy a nemzetgazdasági miniszter is elismerte, lehozzák a teljes kormányzati ciklust gyakorlatilag stagnálással, a legjobb ígéret szerint is alig lehet a 2026-os választás negyedévében a GDP azon a szinten, ahonnan a csúcsa, a 2022-es választás idejében esni kezdett.
Aztán másnap a KSH ki is adta a GDP-számot, és ahhoz képest, amit sok elemző várt, annyira nem is lett tragikus, épp csak ahhoz képest gyatra, amiket a kormány korábban ígért. A tavaly ilyenkorinál 0,2 százalékkal volt nagyobb a gazdaságunk teljesítménye, szóval repülőrajt helyett egy épp nulla fölötti eredmény jött ki, de legalább technikai recesszió nincs, az előző negyedévhez képest mért 0,4 százalékos növekedés európai összehasonlításban is a jobbak közé tartozik. Az NGM mindezt úgy kommentálta, ez a reális, amíg tart a háború.
Már jó ideje a lakossági fogyasztás húzza legalább erre a szintre fel a gazdaságot, a céges beruházások tragikusan rosszak 2023 óta. Ezért is veszélyes az, hogy az infláció tartósan egy kényelmetlenül magas szintre állt be, hiszen ez vetheti vissza az emberek költekezési bátorságát is. A kormány megemelte az idei várakozását 4,7 százalékosra, mi pedig az élelmiszerboltokban néztünk körül: a bevásárlókosarunk értéke 14,5 százalékkal nőtt egyetlen év alatt. Egy felmérés szerint egyébként az árrésszabályozás ellenére a magyarok többsége úgy érzi, hogy drágult a bevásárlás. A kivételt, akik szerint olcsóbb is lett vásárolni, a gazdagok jelentik.
Veres Viktor
A kormány tavaly épp a 21 pontos akciótervétől remélte azt, hogy idén 3-6 százalékkal fog nőni a gazdaság. Megnéztük, és a 21 pont jó része vagy teljesen megvalósult, vagy időarányosan rendben áll, úgyhogy azt a következtetést tudtuk levonni, hogy nem a megvalósítás volt a rossz, hanem maga a recept. A legújabb ígéret az, egyenesen Orbán Viktorból, hogy a mesterséges intelligenciában leszünk nagyhatalom, de ahogy bemutattuk, ez is eléggé félrevisz.
Ám hiába áll rosszul a gazdaság, jövő tavasszal választást tartanak, úgyhogy itt az ideje annak, hogy beinduljon az osztogatás. Sok kisebb tétel után most jutottunk el az első tényleg nagy dobásig: évente 1 millió forintot kapnak lakástámogatásra az állami szférában dolgozók. Sőt, ha már pénzszórás, megemelik a területi közigazgatásban dolgozó kormánytisztviselők bérét is. Véglegesítette a kormány a 3 százalékos lakáshitel részleteit is, így kiderült, hogy a megvásárolt ingatlant ki is lehet adni, a kölcsönügyletbe bevonhatják az igénylő szüleit is és házastársak közül elég, ha az egyiküknek nem volt 50 százalékosnál több tulajdonrésze más ingatlanban.
Végel Dániel
A KSH pedig épp most tette közzé, hogy ebben az évtizedben még nem volt olyan gyenge első félév a lakásépítésekben, mint az idei, az 5129 használatba vett lakás 15 százalékkal kevesebb, mint a tavaly ilyenkori szám. A kiadott építési engedélyek alapján felpattanás várható, de ezek néhány nagy projekthez kötődnek. Közben egy érdekes fordulat történt a beköltözéseket korlátozó rendeletek kapcsán is: Mezőkeresztes önkormányzata, amely elsőként vezetett be ilyen szabályt, már vissza is vonta azt.
Eljött augusztus 1-je, ameddig meg kellett (volna) kötni a vámegyezségeket az Egyesült Államokkal. Van, akinek sikerült, és nyilván a számunkra a legfontosabb az, hogy az EU megegyezett az USA-val. Eredetileg 30 százalékos vámokról volt szó, ebből lett 15, az EU újabb befektetéseket és amerikai energia vásárlását ígérte meg. Aztán kiderült, Ursula von der Leyen olyan ígéretekkel puhította meg Donald Trumpot, amelyeknek közük sincs a valósághoz, vagy nem az EU hatáskörébe tartoznak, vagy vámháborús fenyegetés nélkül is sort kerítettek volna rájuk.
Ursula von der Leyen és Donald Trump 2025. július 27-én
Brendan SMIALOWSKI / AFP
92 országra vonatkoznak az eddiginél magasabb vámok, a legfontosabb ezek közül az, hogy Kanada termékeit 35 százalékkal drágábban vehetik az amerikaiak. Indiát Trump 25 százalékos vámmal fenyegette meg, mire az indiai olajfinomítók leálltak az orosz olaj vásárlásával. A Brazíliából érkező cikkekre 50 százalékot vetett ki Trump, amit a Jair Bolsonaro elleni eljárással is indokolt. A vámháború és egyáltalán a kiszámíthatatlan amerikai gazdaságpolitika mellékhatásaként egy győztes már van: az arany, amelyet egyre többen vesznek a legbiztosabb menedékként, ha már a dollárban kezd megingani a bizalom.
A hét képe: új stadionok Magyarországon
magyarfutball.hu, G7 , HVG , Népszava
Esetenként szerződés nélkül, sokszor csúszó kifizetésekkel végzik a munkákat Mészáros Lőrinc egyik legjövedelmezőbb cége, V-Híd Zrt. alvállalkozói, akik a késő pénzek miatt lassan csődbe mennek – írta meg hétfőn a 444, majd fél nappal később a vasúti munkákra szakosodott cég vezérigazgatója közös megegyezéssel távozott. Sárváry István ez után lemondott a Mészáros Lőrinchez köthető MBH bank igazgatóságában betöltött posztjáról is. Mindez azzal egy időben történt, hogy kiderült, aggályos lehet a MÁV egymilliárd eurós hitele szempontjából az, hogy az érdemi verseny megszűnt az elmúlt években a vasúti közbeszerzéseken.
Aztán a HVG úgy értesült: a váratlan távozás oka valójában a Budapest–Belgrád vasútvonal csúszása. A projekt késésben van, és Sárváry ezért a kínaiakat hibáztatta, olyannyira, hogy kötbéreztetni akarta volna őket. Ez egy kissé aránytévesztésnek bizonyult, hiszen az egész kínai hitelből épül.
Idén eddig nincs olyan brutális hőség a nyáron, mint tavaly volt, úgyhogy csak ritkábban kerül be a hírekbe 2024 nyarának egyik nagy ügye, a kórházi klímaprogram. Emlékezetes, tavaly a 81 kórház üzemeltetési feladatait ellátó Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság bejelentette, átfogó programot indít a hűtési rendszerek javítására mintegy húsz intézményben. Most kikértük az adatokat, úgyhogy megtudtuk: a kormány megfelezte a kórházak hűtésére szánt összeget.
Takács Péter megtekint egy kórházi klímát Székesfehérváron
Takács Péter Facebook-oldala
Elárulták azt is, hogy 2017 óta évi átlagban 2,25 milliárd forint ment a kórházi klímaberendezésekre, amiből nemhogy extrém hőségre, de még sima nyári melegre sem sikerült felkészíteni a kórházakat. És ha már egészségügy: a héten adta ki a KSH a 2024-es helyzetet bemutató statisztikáját, amelyből kiderült, hogy minden korosztályban egy kicsit kevesebben érzik magukat egészségesnek, mint egy évvel korábban, ahogy az is, hogy 32 százalékkal nőtt a 70 éven felüli orvosok száma 2022 óta.
A Tisza Párt most nem kórházakban mér hőmérsékletet, osztogatni pedig nyilván nem tud, de azért nagy ígéretből így sincs hiány náluk sem: most épp azzal állt elő Magyar Péter, hogy a férfiak számára is lehetővé tenné a 40 év munkaviszony utáni nyugdíjba vonulást. Szakértők segítségével elemeztük ezt az ígéretet, és aki ért a témához, az nem felhőtlenül boldog.
Szondy Dalma
A munkaerőpiac ugyanis nem tudna több százezer dolgozót nélkülözni komolyabb megrázkódtatás nélkül, ráadásul a költségvetést is százmilliárdokkal terhelné ez meg évente. Akkor már sokkal inkább egy nyugdíjreformra volna szükség szerintük, egyebek mellett rugalmas nyugdíjkorhatár bevezetésével.
Szinte teljes titoktartás mellett folyik az állami kastélyosztogatás. Ezúttal az eddigieken túl újabb öt műemléket adott Lázár János minisztériuma magánkézbe, méghozzá a kötelezőnél is szűkebb nyilvánosság mellett.
A kulturális örökség megóvása, ami a cél lehetne, akkor valósulhatna meg, ha társadalmi ellenőrzés is kapcsolódna az ingyenes átadáshoz, ilyenről azonban eddig nincs szó. Úgyhogy sok esetben a helyiek sem tudják azt, hogy pontosan mely területek kerülnek a kastéllyal új tulajdonoshoz és hogy mik is ott a tervek.
