Már pár évente „esedékes”, mezei munkahelyváltáshoz, vagy a munkahelyen belül kínálkozó új pozíció elfogadásához is komoly kockázatvállalás, kurázsi szükséges, de ez hatványozottan igaz, ha az eddigi szakmai életutunkról letérve valami teljesen más irányba akarjuk fordítani a karrierünket. A radikális váltásnak többféle oka lehet: megcsömörlés, csalódás, megváltozott gazdasági és családi körülmények, negatív iparági tendenciák, a munkahely megszűnése, vagy éppen – legyünk pozitívak! – új célok, kihívások keresése. Az bizton állítható, hogy akármilyen ok áll is a háttérben, a váltás mindig bonyolult folyamat, ami érzelmileg is megviselő lehet. A szakmai karrier feladása vagy akár csak kisebb mértékű eltérítése óhatatlanul felvet személyes identitásbeli kérdéseket is. Sok évet, olykor évtizedeket is beleölhet valaki a munkájába, a szakmája értelemszerűen az identitásának fontos része, meghatározza a személyiségét, a külvilág felé pedig személyes márkáját, reputációját, ismertségét. És persze, ne hagyjuk a végére: az egzisztenciáját is. Amikor tehát mégis a váltás szükségességéről döntünk, bizony érdemes megfutni magunkkal a kötelező önismereti köröket, mielőtt az új irányt ténylegesen meghatározzuk.