Bevallom, a sportnemzet emlegetése mindig is idegesített, pláne amióta én is lelkes hobbisportoló lettem. Sokra nem megyünk az olimpiai érmeink számával vagy épp a fociban a válogatott hetven évvel ezelőtti eredményeinek emlegetésével, ha közben az ország jókora része sportot legfeljebb a tévében lát, saját maga valami döbbenetesen egészségtelen életet él. Vagy nem? Amikor elkezdtem erről számokat keresni, meglepett az eredmény, ami kijött.
Az Eurostat önbevallás alapján ötévente összegyűjti, mennyi időt sportolnak az emberek, innen tudjuk az elég gyenge magyar számot:
honfitársaink 40,6 százalékánál a sporttal töltött idő egész pontosan heti nulla perc.
Rémes – de azt hittem, hogy ezzel valahol az európai mezőny hátulja környékén leszünk. Tévedtem, túlbecsültem a többieket. Ugyanis ez még mindig a nyolcadik legjobb szám az EU-ban, szóval egy csomó más ország lakói közül még többen vannak, akik egyáltalán nem mozognak (a hivatalos módszertan itt hozzáteszi, hogy persze a munkán kívül).
Még egy érdekesség itt: a listán nálunk jobban csak gazdag nyugati és északi országok állnak, ahol azért sokaknak belefér az egészséges életmód, a közép-európaiak közül még így is nálunk sportolnak a legtöbbet. Az olyan országok közül, amelyek az élsportban nagyhatalmak, a spanyolok és a franciák a lista kellős közepén állnak, az olaszoknak pedig majdnem kétharmada meg sem mozdul, ha nem muszáj.
Nem ennyire feltűnő elsőre, de fontos az, hogy Ausztria mögött Magyarország a második azon a listán, hogy hányan mozognak hetente 1 és 149 perc között. Igencsak hátul vagyunk viszont abban, hogy hányan sportolunk heti 150 perc felett. Szóval úgy tűnik, viszonylag sok magyar veszi rá magát arra, hogy kimenjen egy kicsit mozogni, de ez a legtöbbeknél tényleg csak egy kicsi marad. Amúgy négy gazdag észak- és nyugat-európai országban van 50 százalék fölött azoknak az aránya, akik legalább heti két és fél órát mozognak – ahhoz tényleg kell egy erős nyugati középosztálybeli életmód, hogy igazán sokaknak beleférjen ennyi. Pedig azért aki hobbiból sportol, tudhatja, hogy heti 150 percet azért nagyon könnyű elérni, amint az ember egy kicsit komolyan veszi.
Bezzeg ha arról van szó, hogy az állam mennyit költ a sportra! Ebben bármelyik magyar kapásból rávágná, hogy biztos Európa élén járunk, és tényleg. Egyetlen ország sincs az EU-ban, amely a GDP-jének akkora részét költené sportra, mint mi. És ha jól megnézzük a térképet, valamint az előző grafikont, azt látjuk: ennek a legkisebb köze sincs sem ahhoz, hogy milyen eredményes az adott ország a sportban, sem ahhoz, hogy hányan mozognak.
A svédek és a finnek öntik a pénzt a sportba és rendszeresen mozognak is – a franciák ugyanúgy nagyon sok pénzt szánnak erre, de ott az átlagember nem igazán mozog. Bezzeg a dél-európaiak, akik az élsportban jók, vagy épp a németek, ahol erős az élsport is és nagyon sokan mozognak hobbiból, a költségvetésük egészen csekély részét szánják a sportra. Szóval nem kell nagy bátorság levonni a következtetést: nem az számít igazán, hogy mennyit adnak erre, hanem az, hogy hogyan költik el a pénzt.
Nyitóképünk illusztráció. Forrás: AFP / Caia Image / Paul Bradbury
