A kiemelkedő sportteljesítmények titkai – 2. rész: A szorongás kétélű fegyver
7 perc
2024.08.03. 16:30
2024.08.03. 19:44
„Fejben dől el” ‒ hallani gyakran sportkörökben. Valóban fontos, hogy a sportoló tudatos kontroll alatt tartsa önmagát és teljesítményét, a siker ugyanakkor nem kizárólag az egyénen múlik. A Sportpszichológia című könyv egyetemi oktató és sportolókkal, élsportolókkal dolgozó szakember szerzői szerint a sportteljesítményekkel kapcsolatban számos más féligazság, mítosz is él a köztudatban. Átfogó kötetükben bemutatják a kiemelkedő teljesítményhez szükséges tényezőket, köztük azokat, amelyekre maguknak a sportolóknak nincs befolyásuk. Sportolóként és sportszakemberként a sportpszichológia alapvetései és a friss tudományos eredmények mellett szemléletes példákkal, hasznos eszközökkel, gyakorlatokkal, illetve kérdőívekkel fejleszthetjük magunkat. A HVG Könyvek által megjelentetett kiadvány több részét is bemutatjuk a következőkben.
„A stressz kezelésének nem az a legjobb módja, hogy csökkentjük vagy elkerüljük, hanem hogy másképp gondolunk rá, és összebarátkozunk vele.”
Kelly McGonigal amerikai pszichológus
A szorongással nemcsak sportolóként lehet találkozni, hanem magánemberként is áthatja az életet. A szorongás az élet része, ezzel a sportolók és edzők sincsenek másként, hiszen a napjaik állandó megmérettetésben telnek, amihez gyakran párosul megfelelési vágy. A szorongás azonban – bármilyen furcsa első hallásra – fontos és hasznos is lehet.
Jól ismert sportolói szállóige, hogy „Nem az a baj, ha bal lábbal kelsz fel az olimpiai döntő napján, hanem az, ha úgy is maradsz!”. Ugyanez a helyzet a szorongással és a félelmekkel. Szorongásra szükség van, hiszen ez az érzés jelzi, hogy valami jelentős dologra készülünk. A lényeg az, hogy tudni kell vele mit kezdeni, és erőt kell tudni meríteni belőle. Biztos, hogy mindig „fejben dől el”?
Ebben a fejezetben bemutatjuk, hogyan hat az izgalom a teljesítményre, milyen egyéni különbségek lehetnek az izgalom mértékében és megélésében, és hogyan lehet ezek felett átvenni az irányítást.
A szorongás, az izgalom és a félelem háromszöge
Ezeket a fogalmakat az edzők és a sportolók is gyakran összekeverik, ezért mindenekelőtt érdemes tisztázni a jelentésüket. Az érzelmek világa összetett és bonyolult, a kellemetlen állapotok könnyen összekeverednek, és sokszor nem választható el mondjuk a félelem a szorongástól. Ha valaki egy konkrét dolog, esemény vagy helyzet miatt érez feszültséget, akkor az a félelem – fogalmaz a pszichológia – tárgyhoz kapcsolt. A szorongás viszont „tárgy” nélkül lebegő félelem (nincs konkrét oka), egyfajta folyamatos félelemérzet (negatív érzelmi állapot), amelyet idegesség, aggodalom és nyugtalanság jellemez, összekapcsolódva testi érzetek (például kézremegés, izzadás, hányinger, feszültség a gyomorban) fokozódásával. Bár a szorongás kellemetlen, mégsem szükségszerű, hogy károsan hasson a teljesítményre.
A sportban a szorongás egy olyan frusztráló pszichés állapot, amelylyel a versenyző egy nyomás alatt végzett feladattal kapcsolatos stresszre reagál. Gyakran említik a sportolók a verseny előtti szorongás rossz érzését. Ilyenkor a legnagyobb nehézség az, hogy nem tudják pontosan megfogalmazni, mitől tartanak, egyfajta „érzésmassza” árasztja el őket, és a kiváltó okhoz vagy okokhoz csak ezt kibogozva lehet eljutni. A sportoló félhet például attól, hogy hibázni fog egy kevésbé begyakorlott mozdulatsor során, ugyanazzal az ellenféllel szemben újra elveszít egy mérkőzést, túl alacsony lesz a csapásszáma vagy lassú a fordulója. Ezek konkrét, „kézzelfogható” félelmeknek tekinthetők, amelyek azonosítása szinte már fél siker.