Utánuk a bitözön
Változások körvonalazódnak a kiberbiztonsági piacon. A szegmenst a júliusi „fekete péntek” rázta fel. Az iparágon belül sincs hiány reformötletekből – és még csak most jönnek majd a szabályozók.
A programozók már a három–öt éves képzésük első évében megtanulják, hogyan kell elkerülni azt a hibát, amit július közepén nem sikerült. Az amerikai CrowdStrike kiberbiztonsági cég egy problémás szoftverfrissítést küldött ki a globális nagyvállalatok széles köre által használt platformjára, és ennek következtében 8,5 millió számítógép vált jó időre használhatatlanná. Kritikus szolgáltatók eszközeiről van szó: banki, kórházi, repülőtéri és különféle nagyvállalati rendszerek álltak le. Volt, akinek a banki ügyintézését kellett elhalasztani, másnak az életmentő műtétjét kényszerültek elnapolni.
Az eset után megszólaló szakértők egy része a CrowdStrike belső folyamatainak és szoftvertesztelési gyakorlatának felülvizsgálatát sürgette. A merészebbek azt hangoztatták, hogy a világnak fel kellene hagynia a nagy, központosított platformok használatával, mert azok minden kényelmük és előnyük mellett túl nagy kockázatot hordoznak. Chris Dimitriadis kiberbiztonsági szakértő szerint ha egy egyetlen pontból kiinduló hiba gyorsan elterjedve képes ilyen, világméretű káoszt okozni, akkor „digitális pandémiáról” beszélhetünk.A védőoltás kidolgozása egyelőre várat magára. Nem egyszerűbb a feladat, mint a koronavírus-világjárvány esetében, ám annak vakcinás megoldásához hasonlóan itt sem lehetetlen elérni a sikert.