Méregdrága lehet az autópályák menti tankolás
Igen jelentős lehet az autópályák melletti és az azoktól távolabbi benzinkutak közötti árkülönbség.
Igen jelentős lehet az autópályák melletti és az azoktól távolabbi benzinkutak közötti árkülönbség.
A patikák nem kötelesek érvényesíteni áraikban a gyógyszergyártók és -kereskedők által vállalt árcsökkentést. A patikák számára külön nehézség, hogy éppen a szóban forgó termékeken képesek behozni a vényköteles (hatósági áras) termékeken elszenvedni kényszerült veszteségeket.
A telefon- és a banki díjak lenyomása olcsóbbá tette a szolgáltatásokat, az élelmiszerek viszont újra drágulni kezdtek, hiába nyúl bele a kormány az árrés szabályaiba. Az infláció 4,4 százalékosra gyorsult, áprilishoz képest is nőttek az árak.
Még mindig nem sikerült levinni a célként kitűzött 4 százalék alá az inflációt, de már jobb a helyzet, mint egy hónapja volt.
Új oldaláról ismertük meg Donald Trumpot a második elnöksége idején: az első ciklusával ellentétben ezúttal senkit nem engedett maga mellé, aki visszafogná, úgyhogy nekiállt gátlások nélkül megvalósítani minden ígéretét. A mézeshetek gyorsan véget értek, amiben jó eséllyel szerepe van annak is, hogy Trump az amerikaiak számára legfontosabb ígéretét nem tartotta be: nem lett olcsóbb a tojás.
Még az húzza lefelé az árakat, hogy a szolgáltató szektorban az év eleji áremeléseket újabbak nem nagyon követték, az majd igazán áprilisban látszódhat, hogy a kormány beavatkozása az árrésbe és más árazásokba mire elegendők – állítják a szakértők.
Sokkal olcsóbb lett a benzin, a szolgáltatásoknál működik a bázishatás, a rezsit a sok vitára okot adó módszertannal sokkal olcsóbbra hozta ki a KSH, az élelmiszerek ára pedig stagnált, így jött ki az, hogy 4,7 százalékosra lassult az infláció.
Hétfőtől lépett életbe az egyes élelmiszerekre vonatkozó árrés szabályozása, a kormány jelentős árcsökkenésre számít a kijelölt harminc terméknél. Megnéztük, mi látszik ebből a boltokban.
Míg Magyarországon 5,6 százalék volt az infláció februárban, addig Romániában csak 5 százalék. Az élelmiszerek és a szolgáltatások drágulása is jóval gyorsabb volt Magyarországon, mint Romániában.
A dolgozók kenyere, ruhája és cipője függ attól, hogy megvédjük az árdrágítók ellen a forintot – mutatták be 79 éve.
Abban sem lesznek érdekeltek a boltok, hogy alacsonyabb árakat kérjenek a beszállítóiktól, hiszen akkor csökkenne az ő árrésük is.
Miközben a kormány az élelmiszerárak elszállása ellen harcolna, a jegybank azt mutatta be, hogy csúnyán drágultak az év eleje óta a lakbérek, a magánegészségügy, de már a használt autók is.
Részletesen, 140 áru- és szolgáltatáscsoportra bontva mutatjuk, hogyan jött ki az 5,6 százalékosra nőtt februári infláció.
Másfél évvel ezelőtti rossz emlékeket idéz az, ahogy az élelmiszerek ára elszáll, a szolgáltató szektorban pedig nagyon nagy év eleji áremeléseket látunk – így jött ki az, hogy a januári meglepően magas adat után februárban még tovább gyorsult az infláció a KSH friss adata szerint.
Nagyjából ugyanannyival költenek többet a magyarok gyógyszerre, mint amennyivel drágultak a készítmények, de van egy nem is túl magas ár, ami fölött már elkezdenek rangsorolni, miből vesznek, miből nem.
Magyarországon 2023 vége óta nem volt ennyire nagy az infláció, a havi áremelkedés pedig 2022–2023 fordulójának legrosszabb emlékeit idézi.
A brutális áremelkedésről szólt az elmúlt négy év, de ahogy eltérnek az emberek vásárlási szokásai, úgy érezhettük eltérőnek az inflációt is. Kiszámoltuk, mekkora a különbség egy gyakran és egy soha nem autózó ember, egy távhővel és egy gázzal fűtő család, vagy épp egy gyerektelen és egy szülő inflációérzékelése között.
Sorozatos válságokat él át a világ és Magyarország is az elmúlt években, de van, amiben még most is velünk maradtak a Covid-időszak alatti krízis gazdasági hatásai. Az öt éve kitört járvány hatásait bemutató sorozatunk mostani részében azt nézzük meg, hogyan formálta át a gazdaságot 2020-2021, és milyen hatásai azok, amelyeket még olyankor is érzünk, amikor a világjárvány már távoli rossz emlék.
A magyar kormány, a nemzetközi szervezetek és a független elemzők is nagyon mellélőttek egy-másfél éve, amikor megjósolták, mekkora lesz az infláció 2024-ben. A végleges szám a vártnál sokkal jobb lett, ehhez pedig olyan dolog is kellett, aminek nem feltétlenül örülünk.
Ami rossz hírt novemberben még megúsztunk, az decemberre már elért minket: most már nagyon látszik az árakban, hogy milyen gyenge a forint. A friss inflációs szám az elemzők szerint azt a kockázatot is magában hordozza, hogy 2025-ben az eddig vártnál nagyobb lesz az áremelkedés.