Belénk kódolt párkeresési vágyunk, hogy megtaláljuk a másik felünket. De mire is kell nekünk a másik? Ha felfedezzük a teljességet önmagunkban, nem lesz szükségünk arra, hogy netán ártó módon kapcsolódjunk, hogy kihasználjuk egymást.
Az ember alapvető természete szerint társas lény. Valóban nincs szebb egy jól működő kapcsolatnál, ahol adunk és kapunk, ahol a társ kiegészít, ahol egymás kereszttüzében fejlődünk, emeljük egymást. A repülőtársaságok biztonsági felhívása azonban a lelki életünkre is igaz:
Kérjük, előbb saját oxigénmaszkját helyezze fel, és csak azután segítsen az ön mellett ülőnek.
Vagyis csak akkor válunk képessé érett és egészséges kapcsolatokra, ha már rácsatlakoztunk „belső oxigénforrásunkra”, azaz a személyiségünk nem kívülről várja az értéket, hanem belül, saját magában találja meg.
De mi is ez a belső erőforrás? Hogyan válhatunk önmagunkban és önmagunktól olyan kiforrott és értékes személyiséggé, akinek a társban nem csupán támaszra van szüksége?
Élhetnek-e együtt valaha az izraeliek és a palesztinok? Mit gondol egy izraeli katona arról, akik nem akarják a gázai háborút? Földes András izraeli videóriportja erre is rákérdez, és azt is megmutatja, hogy milyen háború zajlik maguk az izraeliek között.
A több mint félmillió gépelt oldalnyi szöveg az Arcanum sajtóadatbázisában is megjelent.
Az ukrán dróntámadások pedig az orosz polgárok türelmét is tesztelik.
Azt nem tudtuk meg, hogy ki, hol és mikor jelenti be az eredményt.
Hideg ételre lehet majd költeni az utalványt, pénzre nem váltható át.
