Fontos és aktuális kérdéseket vet fel a 2025. július 29-én megjelent cikkük (Orbán Viktor MI-stratégiája: hatalom, nem innováció?) a mesterséges intelligencia nemzeti alkalmazásával kapcsolatban. Ugyanakkor, engedjék meg, hogy felhívjuk a figyelmet néhány olyan pontatlanságra, valamint a tényszerűség rovására menő leegyszerűsítésre, amelyek – véleményünk szerint – torzítják a mondanivaló értelmezési keretét.
A cikk egyik fő állítása szerint a mesterséges intelligencia szuverenitására való törekvés „irreális álom”, mivel Magyarország soha nem fog versenyezni a globális technológiai óriásokkal. A mondat második fele önmagában igaz, ugyanakkor az első fele figyelmen kívül hagyja, hogy a technológiai szuverenitás nem abszolút értelemben vett függetlenséget jelent, hanem a kritikus képességek feletti kontrollt és bizonyos, külföldön kifejlesztett képességek stratégia felhasználását – például magyar nyelvű jogi vagy közigazgatási rendszerekben, amelyeket sem az OpenAI, sem a Google nem fog részletekbe menően testre szabni.
Kell-e magyar nyelvi modell?
A digitális nyelvi szuverenitás nem grandiózus ambíció, hanem kulturális szükségszerűség. Egy-egy ágazatspecifikus magyar nyelvi modell például teljesen racionális cél a nyílt forráskódú megoldások finomhangolásával, főleg a már említett jogi, közigazgatási vagy pénzügyi szövegek feldolgozására.
Ilyen specializált modelleket – hangsúlyozzuk ki, nem MI nagyhatalomként – Svájc, Finnország, Izrael is fejleszt. Ilyen modellek, amik magyar célzott tartalmakkal tovább fejleszthetőek, elérhetőek európai, kínai és amerikai fejlesztésből is. Különös pikantéria, amely összecsenghet a magyar geopolitikai stratégiával, hogy a vezető nyílt forráskódú modellek jelenleg kínaiak – a DeepSeek és Alibaba fejlesztésében.
Továbbá 2025 májusában a GVH eljárásának eredményeként a Microsoft vállalta, hogy egy legalább 10 milliárd magyar szóból összeállított, előkészített adatállományon tanítja MI-rendszereit, és az adatállományt más fejlesztők számára is ingyenesen elérhetővé teszi.
A tervszerű felhasználás előnye
A nemzeti MI-szuverenitás nem csupán nyelvi modell kérdése, hanem több, egymással összefüggő terület logikus kapcsolata: ezek a szuverén számítási kapacitás, az adat rezidencia és a nemzeti érdekeket szem előtt tartó, innovációbarát, de az európai uniós AI Act iránymutatásával összhangban álló szabályozási keretrendszer.
Évtizedünk egyik nagy feladata a számítási kapacitások – nemzeti érdekeket is figyelembe vevő – felépítése. Tény azonban, hogy még ha sikerül is a nagy nemzetközi nyelvi modellektől való függőségünket csökkenteni, kritikus iparágaink megoldásai a mögöttük álló adatközpontokban futnak, így a kitettségünk valójában nem csökkent.
Kritikus kérdés továbbá a nemzeti know-how, vagyis a mesterséges intelligencia fejlesztéséhez és működtetéséhez szükséges szakmai és intézményi kompetenciák megerősítése is. A kompetenciák közül kiemelendőek a vállalkozói és piaci megvalósítási képességek. Ha ezek a képességek széles körben elérhetők, modelltől függetlenül, minden szereplő nyerhet a kkv-tól a nagyvállalatig.
A részfeladatok sikeres elvégzését követően a megoldások középpontjában lévő nyelvi modell már „csak” egy komponens.
A nyerő üzleti megoldások építése több összetevős feladat, melyben alapvetően nem a befektetés mérete határozza meg a sikert. Ha egyes hazai szektorok (pl. gyógyszeripar, autóipar, közigazgatás) ebben elsőként lépnek, az nemcsak a termelékenységet erősítheti, hanem külföldi üzleti térnyerést és többletbefektetést is eredményezhet, ami közvetve erősítheti a magyar gazdasági szuverenitást.
Ne keverjük a technológiát a politikával
Véleményünk szerint a HVG cikke indokolatlanul élesen állítja szembe a politikai motivációt és a technológiai valóságot. Azzal például, hogy minden kormányzati MI-kezdeményezést eleve hatalomkoncentrációs törekvésként értelmez, elvész a lehetőség, hogy a kezdeményezések szakmai tartalmát önmagukban is értékeljük.
A cikk állításával szemben („ha volna hazai fejlesztésű LLM…”), Magyarországon vannak kézzelfogható, érdemi kezdeményezések: a Monicomp-OTP projekt kifejezetten magyar nyelvi modell létrehozását célozta meg állami támogatással, de a HUN-REN és azon belül a SZTAKI is számos tudományos, nyelvi modellre épülő projektet valósít meg. Az itt kialakult tanulságokra építve lehet a fent felvázolt utat sikeresen bejárni.
Mindemellett számos hazai, nemzetközi összevetésben is előremutató vállalati és startup kezdeményezést látunk a megvalósítás különböző szakaszaiban. Ezek szakmai értéke nem politikai jelszavakból fakad.
Versenyelőny az MI által
Összegzésül megállapíthatjuk, hogy napjainkban mindenki a felkészült és nyitott keresleti oldalt és az alkalmazott mesterséges intelligenciát keresi. Amennyiben a magyar vállalati szektor és/vagy a közszféra regionálisan fel tudja venni az “első vevő” szerepét dedikált szabályozói sandboxok, finanszírozási és képzési programok támogatásával, akkor ezek a szektorok versenyelőnyhöz jutnak nemzetközi versenytársaikhoz képest. Ha Magyarország valós felvevő piaccá válik, az tehetségeket és vállalkozásokat vonz ide, és tart itt.
Értjük a cikkükben megfogalmazott nehézségeket, ugyanakkor biztosak vagyunk abban, hogy egy ilyen, a jövőt nagyban meghatározó terület esetében a technológiai és politikai szempontokat egyaránt teljeskörűen mérlegelő elemzésre, nem pedig bináris – „vagy hatalom, vagy innováció” – megközelítésre van szükség.
Most van itt az ideje és a helye jól kijelölni az MI kapcsán a szakmai és politikai viták keretrendszereit és azok összefüggéseit, hiszen tudjuk, hogy jó kérdésekről lehet jól vitatkozni.
—
Szerzőink:
Balog Ádám, közgazdász, befektető, a Platina Capital Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. tulajdonostársa, elnöke; korábban az MNB alelnöke, az MKB Bank elnök-vezérigazgatója.
Pereczes János, technológiai befektető és vállalkozó, az AI Budapest és a First Principle Innovation startup inkubátor alapítója.
Gaál Norbert, digitális és innovációs szakértő, vállalkozó, az AI Budapest és a First Principle Innovation startup inkubátor alapítója, Vezérigazgatója.
