A közszolgálati szerep mellett a pedagógus szakok iránt megnőtt érdeklődéssel indokolja Veszelszki Ágnes dékán az NKE pedagóguskarának mostani elindítását. Interjú.
Mi indokolta, hogy a fővárosban újabb tanárképző egyetem jöjjön létre?
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem 2012 óta látja el a különféle közszolgálati hivatásokra felkészítés szerepét a rendészettudományi, hadtudományi, víztudományi, nemzetközi tanulmányok és államtudományi karán. Fő feladatunk a magyar állam működtetésében legfontosabb szerepet vállaló szakemberek képzése. A pedagógusi pálya ugyancsak egyértelműen közszolgálatnak tekinthető, hiszen az ezt a hivatást választó fiatalok a közösségért, a társadalomért dolgoznak majd az oktatásban.
A tavalyi és a tavalyelőtti adatok is azt jelzik, hogy többen jelentkeztek tanári képzésre, mint korábban (a tavalyi felsőoktatási felvételin a második legnépszerűbb képzési terület a pedagógusképzés volt), emiatt érdemes bővíteni a továbbtanulási lehetőségeket, a képzési kínálatot.
Idén viszont csökkentik az államilag támogatott hallgatói keretszámokat szinte minden egyetemen, ez alól az NKE kivétel, ott a hírek szerint 11 százalékkal még nő is. Van összefüggés az NKE-s új pedagógusképzések indítása és a többi egyetemen a keretszámok csökkenése között?
Az NKE az állam számára képez közszolgálati szakembereket, a keretszámok meghatározása is ennek alapján történik.
Miben lesz más, új a tanárképzés az NKE-n, mint a már működők a többi egyetemen?
Nem csupán az elméleti ismeretek megszerzését állítjuk a középpontba, hanem a gyakorlatorientált képzési rendszerünk révén a tanári hivatás mint gyakorlat elsajátítását is. A nagyarányú intézménylátogatással, a tanári munka megfigyelésével és az oktatási-nevelési gyakorlatokkal a valós pedagógiai feladatokra készítjük fel a hallgatóinkat. Ezt segíti elő mentori hálózatunk is: a hozzánk érkező hallgatót az első félévtől kezdve gyakorló pedagógusként is dolgozó mentor támogatja a tanulmányaiban, illetve a szakmai gyakorlatai során.
A szakmai gyakorlatot sem csupán az utolsó tanévükben végzik a hallgatók, hanem már a képzésük elején megismerkednek különböző oktatási-nevelési intézményekkel, az óvodától az általános iskolán és a speciális nevelési intézeteken keresztül a középiskoláig. Emellett az autentikus tudáselsajátítást kiterjedt terepgyakorlat-rendszerünk is ösztönzi: hallgatóink az egyetemi kurzusokon tanultakat önálló tapasztalatszerzéssel mélyíthetik el a Kárpát-medence különböző területein töltött gyakorlatokon. Például a magyar szakosok a nyelvjárásokról tanultakat, a történelem szakosok a jellegzetes történelmi helyszínek ismeretét, a földrajz szakosok pedig akár a kőzettani vagy térképészeti ismereteiket külső helyszíneken sajátíthatják el; a nyelvszakosok külföldi részképzéseken vehetnek részt.
A tanárképzésünk egyediségét az is adja, hogy a kétszakos, osztatlan (azaz ötéves) oktatásban a tanárnak készülő hallgatóink a tanári diplomájuk mellé az egyik szakjukból – külön modul elvégzésével – bölcsészdiplomát is szerezhetnek a képzési idejük alatt.
Honnan toborozzák az oktatókat, kik fognak tanítani az NKE képzésein? Kik dolgozták ki a képzések szakmai programjait?
Nyolc nap leforgása alatt elajándékoztak, majd eladtak egy jelenleg 300-400 millió forintot érő telket Budapest XII. kerületében – mindezt úgy, hogy a tulajdonos erről semmit sem tudott. Azóta egy konténer is megjelent a területen, a csalás áldozata pedig nem tehetne semmit egy esetleges építkezés ellen sem, mert jogilag már nem az övé a telek. A HVG információi szerint egyre több a hasonló ügy.
Talán mindenki halott már Bugyiról és Taktaharkányról, ám ezeken kívül is rengeteg érdekes nevű település található Magyarországon. Játsszon velünk!
Június utolsó hétvégéjén Szerbiában és Magyarországon is új erőre kapott a tiltakozás a rendszer ellen, Budapesten a Pride, Belgrádban a Vitus-napi tüntetések vitték az utcára az ellenzékieket.
