Zdeborsky György: 13+1 gondolat, kérdés az MNB alapítványáról és a jegybank feladatairól
Miután a sajtó eltökélten igyekszik feltárni, hogyan vesztették el százmilliárd forintok a közpénzjellegüket, és ehhez most már az Állami Számvevőszék is szolgál adalékokkal, mintha veszendőbe menne a politikai felelősség. Ezt a feltáró munkát talán segítik a következő kérdések.
1. Matolcsy 2013. márciusában lett az MNB elnöke. Javaslattevő: Orbán Viktor miniszterelnök, tehát övé a politikai felelősség.
2. 2013 végén módosították az MNB-törvényt, azóta a jegybanki nyereségből fizetendő osztalék sorsáról az igazgatóság (elnök + alelnökök) dönt, korábban ez a tulajdonos állam képviselőjének, azaz a pénzügyminiszternek a joga volt. A pénzügyi tárca 2010 és 2014 között szünetelt, a Nemzetgazdasági Minisztériumba olvasztották be, 2013 márciusától a miniszter Varga Mihály volt. Ki terjesztette az Országgyűlés elé a kormány nevében ezt a törvénymódosítást, és mely parlamenti bizottságok hagyták előzetesen jóvá? Milyen egyeztetéseken ment keresztül a törvénymódosítás? Nem valószínű, de nincs róla infó, hogy az Európai Központi Bank ezt szó nélkül jóváhagyta volna, bár annyit tudunk, hogy végül nem opponálta.
3. Az MNB Matolcsy elnöksége alatt leginkább úgy viselkedett, mint egy befektetési bank, számos befektetést hajtott végre, ingatlanokat vásárolt (tiszadobi kastély, Krisztina körúti Postapalota, Pusztaszeri úti kémiai kutató stb., az árakat most nem vitatjuk) azzal az indokkal, hogy a nemzeti vagyont növeli. Ilyen cél a jegybank feladatai között nincs. Vásároltak rengeteg műalkotást is (például egy Tiziano-képet magánszemélytől, a hírek szerint 4,5 milliárdért, bár az eladó 1,5 milliárdra tartotta – fölalkudták az árat?). Kétségtelen, hogy vannak a világon jegybankok, amelyek vásároltak festményeket, főleg hazai műveket, ezt azt utóbbi időben az MNB is megtette, holott egyébként is jelentős festménygyűjteménye volt korábban is, bár ezek a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményéből kerültek oda kölcsönben. Hogyan kerül ide egy Tiziano? A jegybank feladatai között egyetem alapítását sem találni. De ugyanígy egyéb ingatlanbefektetési célokat sem, pl. Aranybástya étterem ingatlanja a Hunyadi János utcában, a Várkerületben számos ingatlan – ezek mind kívül esnek a jegybank feladatkörén. Egyik sincs a jegybanki feladatok között.