A várakozásoknál jóval magasabb, 4,3 százalékos volt idén júliusban az infláció. Ennek sok olyan részlete volt, amely a mindennapi vásárlásokban is érződik – például az élelmiszerek átlagosan 5,9, a gyógyszerek 4,8 százalékkal drágultak –, de van egy különleges, nagyon fontos tétel is: a háztartási energia a hivatalos adat szerint 10,9 százalékkal lett drágább, mint egy éve, ezen belül is a vezetékes gáz 23,1 százalékkal. Márpedig a gáz valójában nem drágul, hiszen hatósági áras, muszáj szinten tartani az árát.
A furcsa helyzetre a magyarázatot az adja, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) külön tételként számol a csökkentett rezsit biztosító fogyasztási határ alatti gázzal és külön az a fölöttivel. Vagyis amikor többen csúsznak ki a fogyasztási határból, akkor nagyobbnak tűnik az infláció.
A Portfolio most megkérdezte a KSH-t, pontosan hogyan is jött ki az adat, a hivatal pedig még ki is egészítette azt, amit eddig tudtunk, vagyis hogy valójában nem is az befolyásolta a júliusi inflációt, hogy júliusban mekkora volt a fogyasztás, hanem az, hogy májusban mennyi gáz fogyott.
Ugyanis júliusról még nincs is meg a KSH-nál a fogyasztási adat, ezért „a júliusi inflációs adatban a májusi fogyasztás szerepel legfrissebb adatként (a 12 hónapos mozgóátlagban)”. Márpedig idén májusban „a lakossági fogyasztás – feltehetően az átlagosnál hidegebb időjárás következtében – jelentősen, közel a duplájára emelkedett a 2024. májusi értékhez képest”.
Ráadásul a júliusi inflációs adat azért is fontos, mert az inflációkövető adóemelés szabályai szerint pont ezt a havi számot kell majd figyelembe venni: 2026. január 1-jén sok termék adója annyival nő majd meg, mint amekkora az idén júliusi infláció volt. A benzin így 8 forinttal lesz drágább, de a regisztrációs adó, a gépjárműadó, az alkoholtermékek jövedéki adója és az átírási illeték emelését is a júliusi inflációból számolják ki – amely nem 4,3, hanem 3,9 százalékos lett volna, ha az energiaár nem változik.
