Tegnap este mutatták be két osztrák tévében Corinna Milborn neves politikai újságíró exkluzív dokumentumfilmjét a radikális jobboldal áprilisban, Budapesten tartott rendezvényéről.
Meggondolta magát: nem kötne koalíciót egy Orbán Viktor nélküli Fidesszel sem. Mitől változott meg a véleménye? Magyar Pétert, a Tisza Párt alelnökét somogyi túrájának záróestjén, Siófokon az országjárásról, a szervezetépítésről, a propagandáról és a hatalom személyiségtorzító hatásáról is kérdezte Gergely Márton és Hamvay Péter.
A francia Nemzeti Tömörülésnek nem tetszik a német párt EP-listavezetőjének a náci múltra vonatkozó kijelentése, írja a Liberation. Ukrajna EU-felvételi tárgyalásairól ír a Politico és a Die Presse. Az Euronews a Magyar Péter-jelenséggel foglalkozik. A Times a szerbiai orosz befolyásszerzést tárgyalja. A Wall Street Journal az iráni elnök halála utáni helyzetet elemzi. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Nem akkor tud együtt dolgozni egy csapat, ha tökéletes a hangulat, mert akkor sokkal könnyebben sértődnek meg, ha valaki kritizálja a munkájukat. Ellenben rögtön hatékonyabbá válnak, ha találnak egy közös ellenséget, legyen az akár a munkahelyükről másvalaki, akár a konkurencia, netán a főnökük.
Szijjártó Péter például a világ másik végén is beszólt a civil szervezeteknek.
Ha ingyensört nem is, olcsó(bb), elérhető kultúrát a fővárosban szinte mindhárom jelölt ígér. Cikkünkben szétszálazzuk a főpolgármester-aspiránsok, Vitézy Dávid, Szentkirály Alexandra és Karácsony Gergely kulturális programpontjait, és megkérdezünk néhány kulturális szereplőt is, hogy lássuk: az ígéretekkel szemben vagy azokkal összhangban, mire is volna valójában igény Budapesten. Csatlós Hanna, Balla István és Hamvay Péter cikke.
Egyre inkább a mesterséges intelligencia gyártja és terjeszti az álhíreket, de szerepe van a leleplezésükben is. Csak az a kérdés, hogy kardként vagy pajzsként erősebb-e.
A magyar fogyasztók hiába próbálnak egyre inkább környezettudatosak lenni, a versenyhivatal szerint az élelmiszerpiacon szinte elvesznek a zöldállítások között. A hivatal a helyzet javítására vállalati önkorlátozást és állami beavatkozást javasol. Domokos László írása.
Az EU-ban megszületett a döntés, hogy az orosz pénzhez nem nyúlnak, de a kamatát elveszik. Az USA és Nagy-Britannia az egészet elkobozná, kiskaput nyitva a nemzetközi jogon. A moszkvai jegybank külföldön parkoltatott tartalékának túlnyomó része az EU-ban ragadt.
Kutatók friss eredménye jelentősen eltér az eddig ismert ajánlásoktól, amelyek szerint például csak összesen heti 2,5–5 órát kellene a sétánál intenzívebben mozogni az optimális jóllét érdekében.
Egy sor európai ország igyekszik rávenni a kínai elnököt, hogy legyen keményebb a Kremllel szemben az ukrajnai agresszió ügyében. Ám Washingtonban általános az a nézet, hogy hosszabb távon Kína a veszedelmesebb ellenfél, írja a Financial Times fő külpolitikai elemzője.
A mai politika nagyon messze került hőn vágyott céljától, a béketeremtéstől – a legnagyobb gát az egyoldalú ön- vagy identitáspolitika és a másik táborral való érintkezés minimálisra korlátozása – írja szerzőnk, akit a Partizán EP-listavezetői vitája inspirálta véleménycikke megírására.
Egy héttel a magyarországi választások előtt, június 2-án Szerbiában is választásokat tartanak. A tét is hasonló: önkormányzati szinten mérik össze erejüket és népszerűségüket a politikai versenytársak. Kókai Péter cikke.
Politikai hovatartozástól függhet, hogy az állam melyik civil szervezetnek ad támogatást. Legalábbis erre lehet következtetni abból, kik részesültek a Városi Civil Alapból 2024-ben. A megyei jogú városokban 8 olyan civil szervezet pályázott sikeresen, amely indul az önkormányzati választásokon, és közülük 5 a Fidesz–KDNP partnere. Gajdos Petra írása.
A Végtelen rozsmezők az anyaság és a testvériség története a nők jogáról, hogy dönthessenek a testükről és sorsukról – a tavaly a San Sebastian-i fesztiválon fődíjat nyert spanyol–portugál alkotás.
A Neue Kronen Zeitung az osztrák Szabadságpárt EP-listavezetőjének gondolakísérletét ismerteti. Vajon milyen irányba alakítja a szlovák belpolitikát felgyógyulása után Robert Fico? – ezt latolgatja a Financial Times. Az EUobserver ugyancsak a szlovák belpolitikát elemzi. Az Euronews Giorgia Meloni és Ursula von der Leyen újdonsült politikai barátságát tárgyalja. A The Wall Street Journal szerint Joe Bidennek igaza volt, amikor a Nemzetközi Büntetőbíróság Benjamin Netanjahura vonatkozó kezdeményezését kritizálta. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Több európai titkosszolgálat egybehangzóan állítja, hogy a korábbi, sporadikus destabilizáló tevékenységek után az orosz hírszerzők most szintet léptek. Sokasodnak a Nyugat-Európát célzó szabotázsakciók, hackertámadások, és egyre intenzívebbek a propagandakampányok is. Céljuk Ukrajna támogatásának megrendítése az európai parlamenti választások előtt.
Több probléma is van azzal, hogy J. D. Vance szenátor Orbán Viktort méltatja - magyarázza a cikk szerzője, Steve Benen.
„A kígyó végül felfalja önmagát” – így próbálja meg érzékeltetni Dózsa Csaba egészségügyi közgazdász a kórházi finanszírozás és az adósságok összefüggéseit. Az egészségügyi közgazdász elmagyarázza, miért a betegek isszák meg a levét, ha nem változik a kórház-finanszírozás rendszere. Ha az intézmények nem kapnak pénzt és autonómiát, irreális elvárni tőlük a felelős gazdálkodást, azt meg pláne, hogy lépést tartsanak az orvostudomány fejlődésével.
Mindenki elfelejt dolgokat, ahogy idősödünk egyre gyakrabban. De ennek nincs feltétlenül köze a demenciához, ez természetes folyamat. De hol kezdődik az Alzheimer-kór? A hvg360-on futó sorozatában a professor emeritus szerző ezúttal azt veszi sorra, milyen reményekkel kecsegtetnek a betegséggel kapcsolatos kutatások és új gyógyszerek.
