Csizmadia Ervin: Az „ismeretlen” ellenfél és a megbékélés mítosza – nem értem a listavezetői vitát a Partizánon
A mai politika nagyon messze került hőn vágyott céljától, a béketeremtéstől – a legnagyobb gát az egyoldalú ön- vagy identitáspolitika és a másik táborral való érintkezés minimálisra korlátozása – írja szerzőnk, akit a Partizán EP-listavezetői vitája inspirálta véleménycikke megírására.
Nézem az első listavezetői vitát a Partizánon. És igazából nem értem.
Mindjárt mondom is, mit nem értek. De előtte azért egy pozitívumról. Kiderült ugyanis, hogy a vitán megjelenő Donáth Annának és Dobrev Klárának van véleménye az Európai Unióról vagy tágabban az európai politikáról. Azt persze eddig is tudtuk, hogy Dobrev az Európai Egyesült Államok elszánt híve; Donáth pedig számos európai vívmányt magának/pártjának tulajdonít.
Eddig semmi meglepő.
Azonban az is kiderült, hogy e két pártnak van kritikai véleménye is az európai folyamatokról. Bizonyára én figyeltem eddig rosszul, de ezekről a kritikákról eddig én vajmi keveset hallottam. Jó és hasznos volt tehát a vita, mert némi képet kaptunk arról, hogy a baloldali és liberális politikusok sem csak ájult áhítattal vannak Európa iránt, hanem látják annak gyenge pontjait is (például az európai embereknek az elit általi elhanyagolását). Így tehát azt mondom: ez az első vita reményekre jogosít, hogy a folytatásban még többet tudunk meg a bal- és a liberális oldal kritikai Európa-képéről.
De ez csak a dolog egyik oldala, s most a másikról szeretnék bővebben írni, mert itt viszont egyáltalán nem láttam változást.