A kárpátaljai magyarság hálás a magyarországi támogatásért, azonban nem ért egyet abban a kormányfővel, hogy Ukrajna ne csatlakozhasson az Unióhoz, írja a francia lap, amely beszámolójában a helyi politikai és kulturális élet több magyar szereplőjét is megszólaltatja.
Az ukrajnai háború nyomán a magukat felkészületlennek érző európai országokban szóba került, hogy újra bevezetik a sorkatonaságot, ám az korántsem olyan egyszerű, mint az elképzelésekben szerepel.
Narendra Modi rengeteg pénzzel támogatta és maga avatta fel az ajódhjai új Ráma-templomot, amely hindu szent helyen, ám egy harminc évvel ezelőtt lerombolt mecset helyén épült. A hindu nacionalista kormány politikája új vallási reneszánsz kialakulását segíti, ami a 200 milliós muszlim kisebbség elleni érzelmeket korbácsolhat fel az idei választások előtt.
Január közepén kaptak egy levelet a Közgazdaságtudományi Intézet nyugdíjas kutatói – tudományos főmunkatársak, emeritusok, professzor emeritusok –, hogy egy hónapjuk van összepakolni és leadni a belépőjüket. Csak az maradhat, aki futó kutatást vezet. Az érintettek megalázónak érzik az eljárást, az intézmény kutatói közül több mint százan szolidaritási nyilatkozatban tiltakoznak a lépés ellen. Fertő Imre főigazgató megkeresésünkre közölte, az érintettek nem állnak munkaviszonyban az intézettel,így semmilyen kötelezettségük nincs velük szemben.
A Washington Postnak nyilatkozó Vadai Ágnes szerint Orbán Viktor megalázó helyzetbe hozta Magyarországot a svéd NATO-csatlakozás ügyében. Ugyanezzel a kérdéssel foglalkozik a The Guardian is. Az osztrák lap mindemellett foglalkozik a 2024-es globális választási dömpinggel is, azt taglalja, min múlik a szélsőséges pártok sikere. Erről ír a Die Zeit is az európai választások összefüggésében. Paul Lendvai az ukrajnai és az izraeli helyzet, valamint az amerikai választások összefüggéseit tárgyalja. Paul Krugman szerint hamis a Donald Trumpék által sugallt kép a migráció ártalmas voltáról. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A szankcióknak évezredes a múltjuk, és a statisztika szerint legfeljebb minden harmadik működik. Az utóbbi két évtizedet inkább a célzott, „okos szankciók” jellemzik. Ezek elsősorban az autoriter rezsimek vezetőire, gazdasági haszonélvezőire irányulnak, de ritkán eredményesek. HVG-Ténytár.
A magyar parlamentben nem akart beszélni a Fidesz, az EP-ben nem hagyták. A brit király rákos, Vadai Ágnes bírta intézkedésre Szijjártó Pétert. Ez a hvg360 reggeli hírösszefoglalója.
Orbán Viktor belpolitikai okokból késlelteti Svédország NATO-tagságának megszavazását. Ez egy olyan diplomáciai bohózat, amelyben a tekintélyelvű magyar kormányfő mindennek látszik, csak erősnek nem – írja véleménycikkében a legnagyobb német lap kelet- és közép-európai tudósítója, Cathrin Kahlweit.
Január óta több mint két tucat esetben jelezték kórházak és egyéb egészségügyi intézmények, hogy bizonyos feladataikat nem tudják ellátni. Ezek között vannak rövid szünetek, mondjuk karbantartás miatt, de legtöbbjük hosszú, vagy határozatlan időre szól. Térképre tettük, hol vannak bajok a kórházi ellátással. Van olyan kórház, ahol hat feladatot adtak vissza.
Miért érzünk gyakran bűntudatot, ha betegek vagyunk, és hogyan lehet ezt feloldani? Miként termelhetnek újabb aggodalmakat a divatos diéták és a boldogságtréningek? Hogyan befolyásolja a testképünk az önértékelésünket? Jó ideje velünk van az általános elbizonytalanodás, de a koronavírus-járvány, a klímaválság és a háború fenyegetése miatt különösen felerősödtek a szorongásaink és az egzisztenciális félelmeink. Aggódunk az egészségünk, a gyógyszerek és élelmiszerek kockázatai, valamint a nehezen kontrollálható stressz miatt. Mindez jelentős hatást gyakorol a viselkedésünkre, az egészségünket befolyásoló szokásaink és függőségeink kialakulására. Csabai Márta, a hazai egészségpszichológia meghatározó személyisége nemzetközi kutatások, társadalmi-kulturális példák, továbbá médiatartalmak pszichológiai elemzése alapján feltárja, hogyan kezeljük az egészségünkkel és a testünkkel kapcsolatos félelmeinket. A HVG Könyvek által megjelentetett kiadványból több részletet is közlünk.
A szinte azonos lélekszámú, de jóval gazdagabb skandináv ország védelmi képessége jóval nagyobb, és miközben a magyar kormány blokkolja a svéd NATO-csatlakozást, a honvédség sok fontos fegyverét épp a svédek gyártják. Infografikánk szemléletesen mutatja az erőviszonyokat.
A Michigani Egyetem szakemberei kockázatos alkoholfogyasztók műtét előtti azonosításában mutatták ki a mesterséges intelligencia (MI) ember által felülmúlhatatlan teljesítményét.
Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai elnöknek is nagy szívesség lenne, ha Donald Trump visszatérne az USA élére – fejtegeti az exelnök egykori nemzetbiztonsági tanácsadója a Wall Street Journalnek írt elemzésében.
Kiszivárgott hírek szerint az önkormányzati választások után újra napirenden lehet a kisiskolák bezárása, amelyről évtizedek óta elő-előkerülnek tervek, de gyorsan meg is fúrja ezeket a politika. Pedig tankerületi szinten átgondolva, a helyi sajátosságokat figyelembe véve akár még javíthatna is az oktatás minőségén.
Azok a változások, amelyekről Philipp Blom ír Amikor a világ kifordul a sarkából című könyvében, döntően befolyásolták Európa társadalmi, gazdasági és politikai viszonyainak jövőbeli alakulását.
Nem mindenhol fogadják tárt karokkal a maxi-Dubaj megépítésére készülő arab befektetőt, Mohamed Alabbart, aki az egyik legfajsúlyosabb munkatársát vitte most be magyarországi cégébe, jelezvén, hogy az itteni beruházási terveiben maximálisan bízik.
A Die Welt tudósítója szerint a nyugat-balkáni térség egyre távolabb kerül a nyugati integrációtól. Két amerikai szakértő szerint egy új stratégia megmentheti Ukrajnát. Az európai zöldek és a tüntető gazdák összefeszüléséről ír a Süddeutsche Zeitung. A Project Syndicate szerzője szerint a szélsőjobb és szélsőbal egyaránt veszélyt jelent Németország számára. A Wall Street Journal és a Guardian az izraeli helyzetről ír. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Már nem a Terrorelhárítási Központ figyeli az extremistákat, azaz a szélsőségeseket – tudta meg a hvg360. Az extremistákkal évtizedeken át a titkosszolgálat foglalkozott, majd a TEK megalakulása után a terrorelhárítókhoz került ez a terület, de most az alkotmányvédelmisek visszakapták.
Az amerikai popsztárnál többször még senki nem nyerte meg a legjobb albumért járó Grammyt. Az Egyesült Államokban közben érik egy újabb Biden–Trump-küzdelem, hadseregük pedig éjjel újra jemeni célpontokat támadott. Ez a Radar, a hvg360 reggel hírösszefoglalója.
Hatalmas a kavarás néhány hónappal a választások előtt az EP-ben: Manfred Weber lapértesülések szerint megpróbálta átcsábítani az EPP-be Giorgia Melonit, az olasz kormányfőnek viszont egészen más tervei vannak.
