Az elakadás az életünk bármely területén nem a kudarc jele, hanem szükségszerű állomás. A kérdés az, hogy ennek tudatában vagyunk-e, és hasznunkra fordítjuk-e. De mások miért sikeresebbek, mint mi? Mit tanulhatunk a semmittevés terén Einsteintől és Mozarttól? Hogyan kell jól kudarcot vallani? És milyen sokkterápiával győzhetjük le a minket megbénító félelmet?
Sokan evéssel reagálnak arra, ha szomorúak, dühösek, magányosak vagy éppen unatkoznak. Ők jellemzően bizonyos ételeket kívánnak meg, amelyeket azonnal el is fogyasztanak, anélkül, hogy valódi éhséget éreznének. Lukács Liza evészavarokkal foglalkozó szakpszichológust többek között arról kérdeztük, miért kapott ilyen fontos szerepet az evés, és mit tehet az, aki egészségtelen étkezési mintákat sajátított el gyerekkorában.
Egy nyári nagytakarítás nemcsak a környezetünket teszi átláthatóbbá, élhetővé, hanem a lelkivilágunknak is jót tesz. Mi a kapcsolat a külső és a belső rend között? Hogyan vágjunk bele, ha túl nagy falatnak tűnik a lakás rendbe rakása? Mik a legfontosabb kérdések, szempontok, amelyek segítenek eldönteni, mire van igazán szükségünk?
Az egyik legerősebb érzelmi és társas kötelék az életünkben a párkapcsolat. Bár elméletben jól tudjuk, hogy két egyenrangú személy szabad döntésén alapul, gyakran elkövetjük azt a hibát, hogy a kapcsolat szinte minden mozzanatát megpróbáljuk az irányításunk alá vonni. Hogyan jöhetünk ki a szabadságot sértő, romboló befolyásból?
Óriási kaland az első osztályba lépés. Nemcsak a tanulás, a közösségi lét is újdonságokat tartogat a kisdiák számára. Felbukkanhatnak azonban nem várt nehézségek is, amelyekre a szülő felkészítheti a gyermekét – de olyanok is, amelyekre nem tudja.
Hogyan közelít az agysebész az álmokhoz? Mi történik a fejünkben, miközben alszunk? Milyen evolúciós céljaik lehetnek az álmoknak? És miért lehetünk hálásak a gyerekkori rémálmainknak vagy az éjszakai erotikus fantáziáinknak? Vigyázat, ez most nem a freudi álomfejtés!
Önismeret, önkontroll, autonómiaérzés és alkalmazkodás – ezekben is fejleszt minket, ha egyedül nyaralunk, utazunk. De mi a különbség a magány és az egyedüllét között? Miért érdemes keveset fotózni a vakáció során? Hogyan válhatunk aktív (ön)felfedezőkké? És miért óvakodjunk a kirakat-utazásoktól?
A nyár különösen alkalmas szabadtéri mozgásra, például a testet és lelket ellazító jógagyakorlatok végzésére. Milyen élettani és lélektani hatásai vannak akár már a kezdőknél is ezeknek a pózoknak? Hogyan oldja a feszültséget és segít a fókuszáltság fenntartásában a jóga? Mi az a három legfontosabb szempont, amire mindenkinek ügyelnie kell, ha ilyen gyakorlatokba kezd?
Tanulni, változni, megelőzni, egészségben sokáig élni – az öngondoskodás egészen új magyar formáit propagálja az ország gasztroenterológus-edukátora, akit az újabb orvosi felismerések, a bél-agy tengely, a mikrobiom és a pszichés állapotok összefüggéseiről is kérdeztük.
A saját teljesítményünkről a hosszú távú sportcélok megvalósítása közben kapunk igazán őszinte visszajelzést, és ilyenkor talán a legkönnyebb átélni a nevezetes flow-élményt. De milyen egyéb lélektani előnyöket hozhatnak a manapság annyira népszerű futóversenyek és Balaton-átúszások? Hogyan lehet beiktatni a rengeteg edzésidőt a zsúfolt hétköznapokba? Miért lenne mindenkinek szüksége egy hobbisportra, és mik a leggyakoribb mentális hibák az amatőrök felkészülésében?
Hogyan változnak az érzeteink az idő függvényében? Hogyan érintik ezek a változások a viselkedésünket? Ha figyelemmel követjük a változásokat, azzal visszanyerjük a kontrollt az egészségünk felett, és a tüneteket sem érezzük már olyan leküzdhetetlennek – állítja a „mindfulness anyjának” nevezett harvardi pszichológiaprofesszor.
L. Stipkovits Erika klinikai szakpszichológus annyira fontosnak tartja a helyes önismeretet, hogy ezt segítő-fejlesztő kártyacsomagot dolgozott ki, amelynek gyakorlatai a gyermekkori sérülések feldolgozásától az önbecsülés megerősítéséig vezetik az érdeklődőket. Ezekből válogattunk 10 kérdést.
A bélmikrobióta szerepe a mentális egészségben már hosszú évek óta népszerű téma a tudományos kutatásban, és újabban a közbeszédben is. Adja magát a kérdés: tehetünk-e mentális egészségünkért a belünkben élő baktériumok istápolásával, és ha igen, hogyan?
Testképzavar, víziszony vagy gyerekkori negatív megjegyzések is állhat annak hátterében, ha valaki utál strandra menni. Milyen szerepe van a (közösségi) médiának az efféle szorongásaink kialakulásában? Mi a különbség a valódi és a képzelt testképzavar között? Hogyan lehet kezelni a strandiszonyt? És mit kérdezzünk magunktól, ha nem szívesen megyünk vízpartra?
Az ideálisnál több kilót felszedett gyerekek nemcsak az iskolában stigmatizálódhatnak, hanem otthon is. Milyen téves elképzelések vezetik ilyenkor a szülőket, és hogyan lehet igazán segíteni?
Ne féljünk időt tölteni önmagunkkal, hiszen elakadásaink megoldása és boldogságunk kulcsa az önismeretből fakad. De miért nem tanítják nekünk az önismeretet, és hogyan kellene hozzáfogni? Mit tanulhatunk gyermekkori sérüléseinkből és a szüleinkkel való kapcsolatunkból?
A stressz olyan, mint a rosszul nevelt vendég: nemcsak bejön, hanem át is jár egyik szobából a másikba. Ha a munkahelyen rossz napunk volt, előbb-utóbb megtalálja az utat az otthoni vacsoraasztalig.
Szinte bizonyos, hogy valamennyire irracionálisan foguk viselkedni egy repülőtéren és a repülőgépen, mert annyiféle stresszor és szokatlan hatás ér ott minket – a kérdés inkább csak az, mennyire bolondítjuk meg mindezt még alkohollal is. De miért rúgják fel egyesek repülés előtt és alatt a legalapvetőbb társas normákat is? A szorongás vagy a felszabadultságérzés „borít meg” jobban? Mi az oka az általános reptéri dezorientáltságnak? És miért helyezkednek el az üzletek és éttermek a haladási irány jobb oldalán?
A nyugati orvostudomány egészen a közelmúltig sem a diagnózisnál, sem a gyógyításnál nem vette figyelembe, hogy az emberi test nem egymástól független részek egésze. Az pedig, hogy az agy, a bél és a bélben élő mikroorganizmusok sem külön-külön működnek, hanem folyamatosan kommunikálnak egymással, egészen forradalmi felismerésnek számít.
Ezek azok a pillanatok, amelyek meg is változtathatják a szemléletmódunkat, akár annyira is, hogy felelősséget érzünk, illetve vállalunk a közösségünkért, a bolygónkért.
