Történelmi részvételi csúcsot döntve zajlott áprilisban a budapesti maraton futóverseny, az e hét végén esedékes Balaton-átúszásra pedig hetekkel ezelőtt elkelt az összes rajtszám. Ez a két példa is mutatja, hogy az utóbbi időben milyen népszerűvé váltak a tömegsportok, köztük azok, amelyek komolyabb felkészülést (és erőfeszítést) feltételeznek. Érdemes megnézni, hogy a versenyek egyéni és közösségi élményén, valamint a fizikai erőpróbán túl milyen mentális, lélektani előnyökkel jár ezeknek a hosszú távú sportcéloknak a megvalósítása.
A sport őszintesége
Egyik legközismertebb (és bizonyítottan) jótékony pszichés hatása a rendszeres sportolásnak a stresszcsökkentés, mivel a fizikai aktivitás oldja a szorongást, javítja az alvást és segít elűzni a negatív gondolatokat. De a hosszú futások, bringázások vagy a medencében végzett edzések nemcsak a gondolkodást és az elmét tisztítják meg, hanem látványosan erősítik a kitartást és az érzelmi rugalmasságot, a frusztrációtűrést is. Kézenfekvő, mondhatnánk, hiszen a felkészülés csak akkor sikerülhet, ha betartjuk az előre kitűzött menetrendet, és ha megtanulunk megküzdeni az időközben óhatatlanul előforduló hullámvölgyekkel, kudarcokkal.
Ezeknél is fontosabb lehet azonban a sport „őszintesége”. Felnőtt életünkben ugyanis nagyon kevés alkalommal kapunk pozitív és reális visszajelzést a teljesítményünkről, holott erre ki vagyunk éhezve – magyarázza Nagy Gyöngyi sportpszichológus. Hétköznapjainkban rengeteg erőfeszítést teszünk a munkahelyünkön vagy a családunkban, amire sok esetben nem érkezik elismerés. A rendszeres sportolás élménye viszont ezt megadja, hiszen az „arcunkba tolja a valóságot”: amennyi munkát beleteszünk, annyi eredményt tudunk „kivenni” belőle. Főleg a kezdő sportolóknál ez az összefüggés nagyon látványos és jutalmazó hatású. Az egyértelmű és direkt visszajelzés pedig a legtöbb embernek jólesik, hozzájárulhat a boldogsághormonok termelődéséhez.
