Az érzelem-menedzsmentben sikeres emberek 6 mentális szokása

Ez azonban érzelmi intelligenciát igényel: az önmagunkra való tudatosság képességét, hogy megértsük az adott helyzetet számtalan más szemszögből, valamint az önszabályozás képességét, hogy a különféle érzelmi szűrőink mögött is meg tudjuk vizsgálni a dolgot, mielőtt elöntene minket a düh. Amikor a harag érzése felszínre bukkan, tudnunk kell, hogyan kezeljük megfelelően. Ha rosszul bánunk saját haragunkkal a munkahelyen, akkor azzal megsértjük a vállalat morálját, és szabotáljuk vezetői és együttműködési képességeinket.

Az Inc.com cikke szerint ezzel a hat készséggel rendelkeznek azok, akik figyelemreméltó módon képesek kezelni a dühüket:

#1. Határokat szabnak azoknak, akikre dühösek

Az egészséges határok megléte azt jelenti, hogy elég asszertívak vagyunk ahhoz, hogy szembeszálljunk, illetve határokat szabjuk annak a személynek, aki megsért minket fizikálisan vagy érzelmileg. Egyáltalán nem kell megengednünk másoknak, hogy piszkáljanak, kihasználjanak minket, vagy ne tartsák tiszteletben a tekintélyünket.

#2. Mélyre ásnak, és megkeresik a dühük okát

Az emocionálisan intelligens emberek tudják, hogy a haragjuk mélyebbre vezet a felszínesen látható kiváltó oknál. Ezért elmélyednek magukban, és felteszik a kérdést, vajon mi áll a haragjuk hátterében. Ha megvizsgáljuk a gyökér-okokat, hamar felismerhetjük, hogy a harag általában egy meglévő, minket zavaró dologra –például szorongásra, a kudarctól való félelemre, aggodalomra – adott reakció. Érdemes tehát ezekkel az elsődleges érzelmekkel foglalkoznunk, ugyanis a harag már csak egy másodlagos érzelem. Tegyük fel a kérdést, mi bujkál a felszín alatt, majd legyünk magunkkal őszinték, és fejezzük be a mondatot: „A haragom valós oka az, hogy…”.

#3. Válaszolnak, és nem reagálnak

Az élet 90 százalékban az, ahogy reagálunk egy helyzetre, és csupán 10 százalékban az, ami valójában történik velünk. Az érzelmileg intelligens embereknek azonban megvan az az előnyük, hogy először értékelik a helyzetet, meglátják a benne rejlő perspektívákat, ítéltet nélkül figyelnek a másikra, és nem reagálnak meggondolatlanul. Ha racionálisan, kívülről, mindenféle dráma nélkül tekintünk a helyzetünkre, akkor józanabb következtetésekre juthatunk. Ennek a három lehetséges iránynak a valamelyikén indulnak el azok, akik magas fokú érzelmi intelligenciával rendelkeznek:

• Tudják, mikor húzták fel őket, ezért el tudnak vonulni, hogy higgadtabban térjenek vissza.
• Elismerik a dühüket, de továbbfolytatják a beszélgetést a másikkal, hogy jobban megértsék őt és a helyzetet.
• Eléggé tudatosak önmagukra ahhoz, hogy tudják, milyen következményekkel járhat az, ha elvesztik az uralmat az érzelmeik felett.

#4. Tartanak egy lélegzetvételnyi szünetet

Pontosabban 6 másodpercet. És hogy miért ennyit? Az érzelmek kémiai vegyületei körülbelül 6 másodpercig vannak jelen a testben. Ha ilyenkor egy rövid szünetet tartunk, és megvárjuk, amíg ezeknek a vegyi anyagoknak az áradása lelassul, akkor szó szerint tiszta fejjel tudunk válaszolni a helyzetre. Ha csalódottak vagy idegesek vagyunk, tartsunk egy rövid pihenőt, mielőtt durva dolgot mondanánk. 6 másodpercnyi szusszanás segít óvatosabb döntéseket hozni.

#5. Egy vita után ők az elsők, akik helyesbítenek a véleményükön

A többség hagyja, hogy a harag és a sérelem elhatalmasodjon rajta egy vita vagy egy félreértés után, majd megszünteti a kapcsolatot a vitapartnerével, míg az bocsánatot nem kér tőle. Az érzelmi intelligenciával rendelkező személyek nem hagyják, hogy az egójuk győzedelmeskedjen egy barátjuk elvesztésének a rovására, inkább ők lesznek az elsők, akik helyesbíteni fognak az álláspontjukon, még ha ez az adott esetben bocsánatkérést is jelent. Ám ez az alázatos és bátor cselekedett csodákat tehet egy emberi kapcsolatban.

#6. A dolog pozitív oldalát nézik

Nézzünk szembe vele: egy-egy nagyobb összetűzés után nem száll el a dühünk egy csettintésre. Ha a vita után továbbra is be vagyunk gőzölve még órákig, érdemes hoznunk egy tudatos döntést érzelmi állapotunk megváltoztatásáról. De hogyan tudunk lecsillapodni?

• Végezzünk „hálameditációt”. Vegyünk egy fecni papírt, és írjuk fel mindazt a dolgot, amiért hálásak lehetünk az elmúlt 24 órában. Shaw Achor pozitív pszichológus azt mondja, hogy ezt az egyszerű gyakorlatot érdemes 21 napig végeznünk, hogy agyunkat a pozitívumok észrevételére kondicionáljuk. Ez a tevékenység a lehető leggyorsabb módja az optimizmus tanulásának – akár hat hónap alatt is jelentős változásokat érhetünk el az életszemléletünkben.
• Gyakoroljunk empátiát. Próbáljunk másképp tekinteni arra az emberre, aki feldühített minket, képzeljük el, milyen körülmények között élhet, milyen kihívásokkal küzdhet, amiért így viselkedett velünk. Az empátia gyakorlása során megértjük mások frusztrációját, és azt is felismerjük, hogy az ő érzései legalább annyira valóságosak, mint a sajátunk.