Maltofer
Maltofer
Tetszett a cikk?

A vashiány a világon a leggyakoribb hiányállapot, ami sok embert érint. Leggyakrabban nőknél és gyermekeknél alakul ki, de a nagyobb fizikai terhelésnek kitett sportolók is veszélyeztetettek. Nézzük, mi áll a vashiány hátterében, mit okoz, hogyan diagnosztizálható és kezelhető.

A vas az egyik legfontosabb, létfontosságú nyomelem, amelyre szükségünk van a szervezetünk működéséhez. Nélkülözhetetlen szerepe van az oxigén szállításában, az izmok működésében, elengedhetetlen a sejtek energiatermeléséhez, az enzimrendszerek működéséhez és az idegrendszeri folyamatokhoz is.

Mivel a vasat a testünk nem képes előállítani, ezért azt ideális esetben változatos, egészséges táplálkozással vihetjük be, amivel biztosíthatjuk a kellő vasmennyiséget a szervezetünk számára. Ugyanakkor számos oka lehet annak, hogy a vas szintje lecsökken a szervezetben, ami először nem is okoz tüneteket, de ha tartósan fennáll, akkor előfordulhat hajhullás, fáradékonyság, alacsony energiaszint, esetleg a körmök töredezése. A vasszint további csökkenése és a vasraktárak kiürülése vezet aztán a vashiányos vérszegénységhez (anémia), illetve kezelés hiányában akár más, komoly szövődményekhez is.

A vashiány típusai

A vashiánynak két fő típusa van: az elsődleges vashiány, amikor valaki – például egyoldalú táplálkozása miatt – nem jut elegendő vashoz az elfogyasztott élelmiszerek révén. Másodlagos vashiányról akkor beszélünk, amikor a vas nem tud jól felszívódni, vagy vérveszteség miatt csökken annak mennyisége.

Létezik úgynevezett funkcionális vashiány is, amikor a szervezetben van ugyan elraktározott vas, de az nem tud megfelelően hasznosulni a vérképzéshez. Ez leginkább fertőzések, gyulladások vagy daganatos betegségek esetén fordul elő, és ez az egyik fő oka a krónikus betegségekkel járó vérszegénységnek is.

A leggyakrabban gyulladásos bélbetegség (36-76%), szívelégtelenség (40-70%), gyomor- vagy bélrendszeri vérzés (61%) és veseelégtelenség (50%) esetében fordul elő vashiány. Ez után következnek a terhes nők (40-50%), a sportolók (női: 15-35%, férfi: 3-11%), cöliákiában szenvedők (10-15%), a termékeny, rendszeresen menstruáló nők (20%), majd a gyermekek (4-20%) körében előforduló esetek.*

Nők és a vashiány

A termékeny korban lévő, rendszeresen menstruáló nőknél a vashiány kockázata tízszer magasabb, mint az azonos korú férfiaknál. Ennek oka a menstruáció alatti vér- és ezzel együtt vasvesztés. Különösen igaz ez, ha a menstruációs vérzés erős, tehát nagy mennyiségű vér távozik minden egyes hónapban. Okozhatnak vashiányt még különböző nőgyógyászati betegségekkel együtt járó vérzések is (például adenomiózis, mióma és méhnyálkahártya hiperplázia), valamint a menopauzát megelőző rendszertelen vérzések okozta vérveszteség és daganatos betegségek is.

Vashiány, illetve az ezáltal kialakult vashiányos vérszegénység a várandós nők 40-50%-ánál jelentkezik. A megfelelő mennyiségű és időtartamú vaspótlás náluk kiváltképp fontos, mert ilyenkor lényegesen megnő az anya vasszükséglete is, és a vas a magzat megfelelő és egészséges fejlődéséhez ugyancsak elengedhetetlen. Hiányában fokozódik az alacsony születési súly, a fejlődési rendellenességek és a koraszülés kockázata, valamint károsodhat a magzat idegrendszere is.

Sport és a vas

Minél nagyobb terhelésnek van kitéve a szervezet, annál több oxigénre van szüksége. Ha valaki intenzíven sportol, akkor a vérében lévő vörösvérsejtek termelése is intenzívebbé válik, hogy minél hatékonyabban tudja ellátni a fokozott igénybevételnek kitett izmokat, szöveteket. Ezért a sportolóknak jóval több vasra van szükségük, hiszen ennek hiányában izmaik nem működnek hatékonyan, terhelhetőségük és teljesítményük jelentősen csökkenhet. A női sportolók 15-35%-ánál, a férfiak 3-11%-ánál megfigyelhető a vashiány okozta vérszegénység, ezért nagyon fontos, hogy rendszeresen részt vegyenek sportorvosi szűrésen, aminek keretein belül a vashiány könnyen kiszűrhető.

A vashiány diagnosztizálása

A vashiány igazolásához, diagnosztizálásához a vérkép (hemoglobin) és a vasanyagcserét mutató paraméterek (szérumvas, transzferrin, transzferrinszaturáció, ferritin) vizsgálata szükséges. Fontos, hogy amennyiben már vaspótlás történik, azt a laborvizsgálat előtt 5-7 nappal abba kell hagyni. Vérszegénységről (anémia) akkor beszélünk, ha a hemoglobinszint kórosan lecsökken (férfiaknál <130 g/l, nőknél <120 g/l). Anémiával nem járó vashiánybetegségnél viszont a hemoglobin még a normál tartományban marad, ugyanakkor a ferritin, azaz a raktárvas telítettségére utaló fehérje szintje már csökkenhet.

Terhesség idején, ha a ferritin értéke kevesebb, mint 30 μg/l, akkor 90%-os valószínűséggel kimerültek a vasraktárak, még akkor is, ha a vérszegénység jelei még nem jelentkeztek. Ilyenkor haladéktalanul el kell kezdeni a vas pótlását. A terhesség alatti vérszegénységben a hemoglobin alsó küszöbértéke <110 g/l, ami a 2. trimeszterben <105 g/l-re módosul.

Sportolóknál a vérszegénység megelőzése érdekében a vasanyagcserét mutató paramétereket is érdemes ellenőrizni, tekintettel a fokozott terhelés miatti magasabb vasigényre. Náluk a 100 μg/l alatti ferritinérték már a vasraktárak kimerülésére figyelmeztet.

Hogyan kezeljük a vashiányt?

Az enyhe vashiányt ideális esetben megfelelő étkezéssel orvosolni lehet. Ennek sikeressége függ az élelmiszerek vastartalmától, a bevitt vas mennyiségétől, a bélben történő felszívódásától és annak biológiai hasznosulásától. Ugyanakkor kifejezettebb vashiány esetén ez már nem elégséges, ilyenkor vaspótló készítmények szedésére van szükség.

Napi 2 mg vasszükségletet körülbelül 300 g hús/hal fedez. Mivel a növényi ételek a vasat nem a jól hasznosuló hemvas formájában tartalmazzák, ezért ugyanennyi vas beviteléhez jóval nagyobb mennyiséget, például 1000 g szójababot vagy 5000 g spenótot kellene elfogyasztani. Egy egészségesen, változatosan és kiegyensúlyozottan táplálkozó felnőtt ajánlott napi vasbevitele körülbelül 45 mg, ez viszont csak a vashiány kialakulásának megelőzésében segít. Ha a vashiány vagy súlyosabb esetekben a vérszegénység már kialakult, akár napi 100-300 mg elemi vas bevitele is javasolt lehet. Ezek alapján elmondható, hogy a nagyobb vasveszteség étrenddel történő kompenzálása a jelenlegi étkezési szokások és mennyiségek mellett nem reális.

A vaspótló készítményeknek két fő típusa van: a vas(II)-t tartalmazó vas-sók (a leggyakrabban vas-szulfát, majd -fumarát és -glükonát) és a vas(III)-at speciális komplex formájában tartalmazó készítmények.

Az, hogy C-vitamint érdemes szedni a vas jobb felszívódása érdekében, a legújabb klinikai vizsgálatok szerint nem bizonyított.

Fontos! Bár a vaspótló gyógyszerek megfelelő alkalmazását követően a vérkép 2-4 héten belül normalizálódik, a vasraktárak feltöltése több időt vesz igénybe, általában 3-6 hónapig is eltarthat.

*Forrás: Semmelweis Egyetem Iron Board – Vaspótlás-konszenzusdokumentum

Phytotec Hungária Bt. – Hirdetés


Az oldalon elhelyezett tartalom a Maltofer forgalmazója, a Phytotec Hungária Bt. közreműködésével jött létre, előállításában és szerkesztésében a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.