Egy magyar sikerszektor tarthatja itthon a kivándorlást tervező jól képzett magyarokat

“Aki nemzetközi szinten is értékes karriert szeretne építeni, multikulturális környezetben, összetett feladatokat ellátva szeretne dolgozni, azok számára a szektor remek lehetőséggel bír“ – mondta Valkó Kinga, a Ford regionális központjának HR igazgatója, akinek a segítségével körbejártuk, hogy miért nem szükségszerű azonnal az utazóbőröndért nyúlnia annak, akik jól fizető és igényes munkahelyet szeretnének találni.

A kivándorlás üteme 2011-ben döbbenetesen megugrott, az EU-csatlakozásunk utáni évekhez képest 2,5-szer többen hagyják el Magyarországot, hogy Nyugat-Európában próbáljanak szerencsét. A kivándorlásban leginkább érintettek a jól képzett munkavállalók: a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2016-os mérései szerint is a kivándorolt lakosság legalább 80 százalékának volt érettségije, sőt, 30-40 százalék közé tehető a diplomások aránya.

A kivándorlás divat is lett. Hárs Ágnes a Tárki 2016-os Társadalmi Riportjában „a migráció kultúrájáról” írt, miszerint a külföldi munkavállalás témája olyannyira kitüntetett szerepben van, hogy már csak emiatt is komoly lehetőségként fogalmazódik meg a váltás a munkavállalókban, a hangulat miatt pedig felülértékelhetik a kivándorlás melletti érveket, noha akár itthon is boldogulhatnának.

Évente a lakossága 1 százaléka hagyja el az országot az MTA kutatói szerint, ami ugyan nem tűnik magasnak, de egyes szakterületek esetében – gondolhatunk az orvosokra – már kiugró az arány. Fontos kiemelni, hogy a távozók egy olyan rugalmas, fejlődésre törekvő munkavállalói réteg, amely a magyar átlagot meghaladó nyelvtudással rendelkezik, főleg a 18-39 éves korosztályban. Ezért tehát – a nemzetpolitikai, demográfiai szempontokon túl – érzékenyen érinti a magyar gazdaságot is az ő kivándorlásuk.

Hogy a fenti kivándorlási mutatók nem súlyosabbak, abban nagy szerepe van a Magyarországon szűk egy évtizede sikeresen bővülő, mára több mint ötvenezer embert foglalkoztató szolgáltató-központoknak (Shared Service Center – SSC). Ezeket a központokat jellemzően olyan nemzetközi nagyvállalatok hozták létre, amelyek több országban folyó működésüket kívánják összehangolni, illetve egyetlen helyre összpontosítani egyes szolgáltatásaikat. A Magyarországon megjelent cégek jellemzően teljes régiók logisztikai, gyártástervezési, pénzügyi és számviteli feladatait, IT-szolgáltatásait, ügyfélszolgálataikat, valamint a HR-tevékenységüket hozták hazánkba.

“Olyan környezetet kínálunk mi is, amiért a külföldön tanult fiatalok is szívesen visszatérnek az országba” – beszélt egy fontos jelenségről Valkó Kinga, amit a Fordnál tapasztaltak. Pont azokat várják tehát a szektorban, akik nem csak a magyar átlagot meghaladó béreket szeretnének, hanem érdeklődnek a nyugati vállalati kultúra iránt – sőt el is várják azt –, illetve motiváltak a saját fejlődésükben. A pályakezdők számára is kimondottan jó bért tud biztosítani az SSC-szektor, mert ezek a jó képességű fiatalok könnyedén alkalmazkodnak a cég elvárásaihoz.

Ezek a központok százszámra szívják fel a könyvelőket, programozókat, tolmácsokat, adminisztrációban jártas munkavállalókat, logisztikai szakembereket és mérnököket. Szakértőnk is jelezte, hogy csak a Ford BSC-nél évente 100-120 új munkahelyet hoztak létre. Az idén a Váci úton átadott új központjukkal együtt év végére már 600, jövő év végére 700 kollégájukkal dolgoznak majd.

A kivándorlásról szóló kutatások vizsgálják azt is, hogy melyek lehetnek a visszatartó tényezők, ebben pedig az élen a családi és a baráti kapcsolatok állnak. A magyar SSC-k ezt felismerve igyekeznek rugalmas feltételeket kialakítani a munkavállalóik számára. “Nagyon szívesen fogadunk kismamákat, a Ford is ügyel arra, hogy a nálunk dolgozó nőknek biztonságos visszatérési lehetőséget biztosítson a munkába – mondta Valkó Kinga. Hozzátette, hogy a munkahelyi légkört közösségépítő programokkal  is oldják. Tapasztalatuk szerint azért is lojálisak hozzájuk a kollégáik, mert olyan döntésekbe is bevonták őket, hogy hol épüljön meg az új szolgáltató-központ, amiben nagy szerepe volt a kerékpáros megközelítésnek, és hogy munka után könnyen elérhetők legyenek kikapcsolódást nyújtó helyek, edzőtermek, kávézók.

A több évtizedes nemzetközi tapasztalattal bíró cégek azt is érzékelték, hogy a munkavállalók akkor nyújtanak igazán minőségi teljesítményt, ha valóban megbecsülve érzik magukat, ezért igyekeznek sokszínű juttatásokkal jutalmazni őket. A legjellemzőbbek a béren kívüli juttatások (SZÉP-kártya, cafeteria), az ingyenes nyelvtanfolyamok és más szakmai továbbképzések, valamint kiemelten foglalkoznak a tehetségek gondozásával.

Bár egyelőre folyamatosan, a bővítési terveiknek megfelelő ütemben tudtak felvenni új munkaerőt a cégek, iparági visszhangok szerint lassan eléri a munkaerőhiány az SSC-szektort is, ezért egyre nagyobb a verseny a rátermett munkavállalókért. Nem ritka, hogy meghirdetéstől számított 45-60 napig is keresik a megfelelő embert egy pozícióra. Ez nem csak a béreket hajthatja fel, hanem megmutatja, hogy az SSC-k érdekeltek a náluk dolgozók karrierjének támogatásában is, hogy megelőzzék a vetélytársak elszívó hatását.

“Nagyon fontos, hogy a munkavállalók ne ragadjanak be egyes pozíciókra évtizedekre, ezért mi is figyelünk arra, hogy a cégen belül a tapasztalt kollégáknak őket korábban érintő, de új területen is pozíciót kínáljunk” – mondta Valkó Kinga. Ezzel nem csak a kiégés kerülhető el, de a munkavállaló is érzi, hogy fejlődhet, szélesebb tudás birtokába kerül, végeredményben pedig értékesebb is lesz a munkaadók számára, illetve bővül a referenciája.