Az amerikai márka egyik legsikeresebb modelljét két évtizede mutatták be, a közönség pedig azóta imádja. Nem sokon múlott azonban, hogy ne ez legyen a jellegzetes családi autó neve. Lássuk, hogyan vált a Focus a márka egyik meghatározó alakjává.
Nemrég a Ford Fiestával kapcsolatban írtuk, hogy ha egy autómárka egy bizonyos modellje képes évtizedeken át uralni a saját kategóriáját, ott valamit eléggé eltaláltak a gyár mérnökei. A Fiesta immár 42 éve uralja a városi kisautók piacát, a Ford Focus ehhez képest még épp, hogy csak letette az érettségit, de ettől függetlenül jó úton halad a Fiesta nyomdokain.
De hogyan is kezdődött a Ford Focus sikerszériája?
A Fordnál a kilencvenes évek végén úgy döntöttek, hogy nyugdíjazzák az addigi slágermodellt, a Ford Escortot, amelynek első példányai 1968-ban gördültek ki a gyárból. Ez is rendkívül sikeres modell volt, a Focusszal azonban már egyértelműen a következő évezredre készült a márka. Mivel azonos kategóriában a két modell egymással versenyzett volna, ezért döntöttek úgy, hogy az Escortot a futurisztikus külsővel és belsővel ellátott Focus fogja helyettesíteni.
Az első Focusok 1998-ban jelentek meg az európai piacon, azonban nem sok hiányzott hozzá, hogy teljesen más néven kerüljenek az autószalonokba. A német Burda lapkiadó ugyanis felszólította az autógyárat, hogy tartózkodjon a név használatától, mivel az a kiadó egyik lapjának a címe. Felmerült, hogy a modell így a Fusion nevet kapja, a vitát azonban az utolsó pillanatokban sikerült rendezni a Burdával, így a Ford Focus mégis megtarthatta a nevét, az autógyár pedig a Fusion nevet más modelleknél használhatta.
A közönség és a szaksajtó is körberajongta a kilencvenes évek végének autóhoz képest elképesztően korszerű külsejű Focust, aki pedig beleült, valóságos űrhajóban érezhette magát a látványosan formatervezett műszerfal láttán. Nem véletlen, hogy a Ford Focus 1999-ben elnyerte az Év autója elismerő címet. Az autókat három karosszériaváltozatban – csapott hátú „hatchback”, szedán és ötajtós kombi – kínálták. Az amerikai piacra is ezek érkeztek, igaz, ott a hatchback változatot eleinte csak háromajtós kivitelben lehetett kapni.
2002-ben megjelentek az első generációs Focus legkomolyabb teljesítményre képes változatai, a Focus ST, illetve a Focus RS, amelyben egy kétliteres, turbófeltöltős Zetec motor és a Brembo sportfékei kerültek, egy sor további teljesítménynövelő extrával és különleges kék fényezéssel. Nem kellett sok idő, hogy a felmérgesített Focusok előbb-utóbb feltűnjenek az autósportok világában, sőt, a rally-legenda, a tragikus helikopterbalesetben idejekorán életét vesztő Colin McRae az egyik legnagyobb riválist, a Subarut hagyta ott azért, hogy a Ford Focus WRC volánjánál arasson szép sikereket.
Az első széria szép sikereit látva egyre komolyabb szerep jutott a Focusnak a cég stratégiájában, éppen ezért komoly várakozások előzték meg a második generációs modell bemutatóját, amelyre a 2004-es párizsi autószalonon került sor.
A megújult Focus megőrizte az előd formavilágát, ám nagyobb és merevebb karosszériát kapott és minden irányban alaposan megnőtt, így több hely jutott az utasoknak és a csomagoknak is. A második generációs változatban olyan technológiai újdonságok debütáltak, mint a kulcs nélküli indítást lehetővé tévő KeyFree rendszer, a nap sugarait visszaverő szélvédő, a külső körülményekhez alkalmazkodó fényszórók, Bluetooth telefonkihangosító, valamint a hangredszer, a telefon és a klímaberendezés kezelését megkönnyítő hangvezérlés, a Fordokban ma is megtalálható SYNC.
A második generációs (Mk. 2.) Focus a nagy elődhöz hasonlóan hatchback, szedán és kombi változatban volt kapható. A bemutató után egy évvel pedig megjelent a második generációs Focus ST, amelyben egy 225 lóerős, 2,5 literes, öthengeres motor dolgozott, 6,4 másodperc alatt gyorsítva nulláról százra az utasokat.
2007-ben érkezett egy facelift-verzió, azaz, a lényeg változatlan maradt, csupán a külső megjelenést módosították egy kicsit, illetve szintén ebben az évben mutatták be a Pininfarina által tervezett Coupe Cabriolet verziót, amely a csomagtartóba behúzódó keménytetővel valódi különlegességnek számított. Mivel ez a prémium kategóriába tartozó autó volt, nem meglepő, hogy az ST, illetve az RS-csomagokkal lehetett megvásárolni.
Érdekesség, hogy a második generációból az amerikai piacra teljesen más kinézetű Focusok készültek, kétajtós kupé, illetve négyajtós szedán formájában, míg a hatchback és a kombi változatokat a tengeren túlon nem gyártották. Az amerikai modellek esetében azonban pontosabb a „másfeledik” generációs megnevezés, mivel a megújult külső alatt az 1998-ban bemutatott autó platformja rejtőzött.
Ez változott meg 2011-ben, amikor a Ford immár globális stratégiája részeként ugyanazt a harmadik generációs Focust mutatta be Európában és az Egyesült államokban is. Bár az autó külseje is megváltozott, a „focusos” stíluselemek megmaradtak, a jelentősebb átalakulásokat azonban inkább a beltérben lehetett tetten érni. Ebben szerepe volt a Ford fiatal tervezőmérnökeinek is, akik egy speciális eszközt is bevetettek a munka során. A Third Age Suit nevű speciális ruházat ugyanis lehetővé tette fiatalabb emberek számára is, hogy megtapasztalják, mit érez, mit él át egy idősebb ember, ha egy kényelmetlen, rosszul megtervezett autóba kell beülniük. Nyomja a derekukat, a csípőjüket, valamint korlátozza a mozgásuk szabadságát. Az így szerzett tapasztalatok segítségével olyan autóbelsőt kreáltak, amely maximális mozgásszabadságot és kényelmes ki-, és beszállást lesz lehetővé bárki számára.
A harmadik generáció lekövette a technológiai fejlődését is, így a már említett SNYC-et valódi, úgynevezett infotainment rendszerré bővítették, amely már a legújabb okostelefonokat, navigációt és digitális médiaformátumokat is tudta kezelni. Emellett, a Ford szintén 2011-ben, a világ legnagyobb szórakoztatóelektronikai showján, a Las Vegas-i CES-en mutatta be a Ford Focus Electric-et, amellyel az elektromos autók piacán vetették meg a lábukat.
Egy évvel az új változat bemutatóját követően pedig természetesen visszatért a Ford Focus ST is, immár a kétliteres, 252 lóerős EcoBoost erőforrással.
A harmadik generációs Focus az elsőéhez hasonló szép sikereket aratott, 2014 márciusában például Nagy-Britanniában ebből az autóból futott a legtöbb az utakon. Ez azt jelenti, hogy a szigetországban nem kevesebb mint másfélmillió Focus talált gazdára a harmadik generációból. Ugyanebben az évben mutatták be a Mk. 3. faceliftelt verzióját a genfi autószalonon, amelyen már megjelent a Ford modellpalettáján átívelő új hűtőrács.
2016-ban, öt évvel a harmadik generáció bemutatkozását követően a rajongók feszült várakozása közepette pedig bemutatták az összkerékmeghajtású RS verziót, amely már a Ford Mustangokba is bekerülő 2,3 literes, 345 lóerős EcoBoost motorral tépte fel az aszfaltot az utakról – ez csak enyhe túlzás, a felpiszkált Focus RS ugyanis 5 másodperc alatt képes álló helyzetből 100 km/h sebességre gyorsulni.
Elérkezett tehát 2018, a Focus 20. születésnapját pedig mivel is ünnepelhette volna szebben az amerikai márka, mint a negyedik generáció bemutatásával, amelyre idén áprilisban került sor. A sportosabb külsőhöz modern, letisztult belső csatlakozik, természetesen az aktuális technológiai újdonságokkal, mint például a FordPass Connect, a CoPilot360 vezetősegítő rendszer, valamint az infotainment rendszer, a SYNC 3. verziója. A harmadik generációs Ford Focusból a hagyományokhoz hűen készül hatchback, szedán és kombi változat is, a költséghatékony, takarékos de dinamikus 1,5 literes, turbófeltöltős EcoBoost és a környezetbarát EcoBlue dízel erőforrásokkal.
Kétség sem férhet hozzá, hogy a Focus – a fenti sikereket elnézve – könnyen utolérheti a Fiestát, a „negyvenesek” klubjában.
Jelentősen szigorodtak a kriptokereskedelem szabályai, amire elsőként, drasztikus módon a népszerű fintechszolgáltató reagált. A többiek más stratégiát választottak, de vajon kinek van igaza?
Három gyereket pedig életveszélyes állapotban vittek kórházba, miután kamionnal ütközött egy személyautó.
Ha Orbán Viktor arra gondolt, hogy egyszer a távoli jövőben Varga Judit ugyanúgy képes lett volna elvezetni az országot, mint ő, akkor érdemes megjegyezni, hogy egy bankot sem lehet egymás után kirabolni...
A pusztító időjárásnak az autópályán is voltak elszenvedői.
Június utolsó hétvégéjén Szerbiában és Magyarországon is új erőre kapott a tiltakozás a rendszer ellen, Budapesten a Pride, Belgrádban a Vitus-napi tüntetések vitték az utcára a megfáradni látszó ellenzékieket.
A zűrös múltú szlovákiai Jozef Szivák vinné a Dunaferr-utódcéget.
Megdöbbentő részletek derülnek ki Alfred Weidinger osztrák művészettörténésznek a kép történetét felkutató tanulmányából.
