A sérüléssel járó bicajos szerencsétlenségek közül 1810 jutott tavaly a hatóságok tudomására. Ennél több helyszínelt”közúti incidenst csak a személygépkocsi-vezetők idéztek elő (10 203-at), miközben a bringásokat követő teherautósofőrök 1616 esettel szerepelnek a baleseti statisztikákban.

A városokban is mind népszerűbb 

kerékpárok hajtói közül a múlt évben ötvennégyen vesztették életüket,

ami elmarad a tavalyelőtti hasonló adattól, jelentősen felülmúlja viszont a 2013-as számot. A bicajosok közül további 594 főnél nyolc napon túl gyógyuló súlyos, közel kétszer annyi személynél könnyű sérülést diagnosztizáltak a traumatológusok. A biciklisbalesetek során ugyancsak kisebb-nagyobb sérülést szenvedett gyalogosok és más személyek közül tavaly egy fő halt meg, súlyos, illetve könnyű sérülés pedig 108, illetve 164 embert ért – tudatja a frissen megjelent 2015-ös Közlekedési baleseti statisztikai évkönyv.

Autósok: 62 százalék, bringások: 11 százalék

A biciklisincidensek szenvedő alanyai között a KSH szerint 75 gyalogos volt, ennyi személyt gázoltak el, löktek fel, sodortak el tavaly a cangák az utakon, habár a balesetekhez különböző mértékben gyakran a járókelők is hozzájárultak. A KSH összesítése szerint a közlekedési baleseteknek végül is a 11 százaléka volt a múlt évben a kerékpárosok rovására írható. Ugyanezen a listán a teherautó-vezetők 10, a segédmopedesek és a motorosok 4-4, a gyalogosok pedig 6 százalékkal szerepelnek, miközben a személyautó-vezetők 62 százalékkal „viszik a prímet”.

A legtöbb veszély – a tavalyi számok alapján – a nyár derekán leselkedik a bringásokra: 2015 júliusában közel kétszer annyi (445) baleset érte őket, mint például márciusban. A legutolsó éves közlekedési statisztikából mindeközben az is kitűnik, hogy 2010 óta tavaly történt a legtöbb – 16 331 – baleset itthon (beleértve a gépjárművek által okozott szerencsétlenségeket is).

A korábbi esztendőkhöz képest az emelkedés csak pár százalékos ugyan, ám így is jelzi: az eddigi eszköztárral már nehezen lehet tovább csökkenteni a közúti balesetek számát Magyarországon, bár a rendőrség a közelmúltban büszkén jelentette, hogy a VÉDA rendszer felállítása máris pozitívan hatott a közúti biztonságra. 

Több autó, több halál

A korábbi látványos eredmények után ugyancsak emelkedni kezdett idehaza a halálos áldozatok száma. Míg 2013-ban 591-en vesztették életüket az utakon, tavalyelőtt 626-an, tavaly pedig 644-en. (A teljes képhez tartozik persze, hogy a magyar rendszámú gépkocsik száma 3,6 millióról például 3,9 millióra nőtt 2010 és 2015 között.)

A végzetes balesetek közül a legtöbb tavaly is Budapest útjain következett be (52), majd Kecskemét (15), Debrecen (13), Szolnok és Nyíregyháza (10-10) következett a sorban. A nem megyeszékhely településeket tekintve Nagykőrös és Mosonmagyaróvár vezeti 6-6 végzetes szerencsétlenséggel a halállistát, miközben Cegléden, Vecsésen, Nagykanizsán, Siófokon, Tiszaújvárosban és Lajosmizsén 5-5 halálos közúti baleset történt.

A külföldi állampolgárok a végzetes szerencsétlenségek 6-7 százalékáért bizonyultak felelősöknek. A legtöbb – összesen 13 – halálos balesetet a román állampolgárok okozták, utánuk tavaly a lengyelek (5), a szlovákok és az osztrákok (3-3) következtek.