Szinte még a csapból is a divatterepjárók folynak, ezért üdítő, hogy az Év Autója 2020 hét döntőse között olyan hagyományos értékeket képviselő típusok találhatók, mint például az 1-es BMW, a Toyota Corolla, a Peugeot 208 és a Renault Clio. Mi most a két utóbbi francia versenyzőt eresztjük egymásnak.

A rendszerváltás korában, 1990-ben jelent meg a Renault 5-öst váltó első Renault Clio, melynek most már az ötödik generációjánál tartunk. A nagy rivális Peugeot 1998-ban a 205-ös utódjaként dobta piacra a hatalmas sikert arató 206-ost, amit aztán a 207-es és a 208-as követett. Utóbbiból pedig most jött ki a második generáció.

László Ferenc

László Ferenc

Külső

Az új Clio kicsit olyan, mintha az eggyel magasabb ligában focizó Megane összement volna a mosásban. És olyan, mintha a dizájnerekre rászóltak volna fentről, hogy aztán csak nagyon óvatosan bánjanak a ceruzával és a tervezőszoftverekkel.

A végeredmény egy olyan Clio lett, melybe nagyon könnyű belelátni az elődjét. A rövidebbre és alacsonyabbra vett ötödik generáció egyáltalán nem a feltűnősködésről, hanem sokkal inkább a konzervatív vonalvezetésről szól. A formatervet alapvetően sikerült jól eltalálni, viszont hiába vadonatúj a modell, nagyon kevesen fordulnak utána az utcán.

László Ferenc

Ennek szöges ellentéte a második generációs Peugeot 208, melynek tapasztalataink szerint nemcsak utánafordulnak a népek, hanem még mutogatnak is az irányába. Merészség. Talán ez az első szó, ami eszünkbe jutott ennek az új kisautó láttán. Melynek alapáras gyári fényezése a mellékelt fotókon látható "Faro sárga".

Az elődjénél sokkal vagányabb 208-as egyik meghatározó stílusjegye a függőleges és igen hosszú menetfény. Rozmáragyar ritkán áll ilyen jól egy autónak, de ha ez már egy picit sok, akkor a hasonló alapformájú, de kevesebb designtrükkel operáló testvérmodell, az általunk nemrég alaposan letesztelt Opel Corsa lehet a nekünk való autó.

László Ferenc

Méretkérdés

A két francia között csak milliméternyi eltérések vannak, vagyis az új Clio lényegében pontosan akkora, mint az új 208-as: pár centivel hosszabb, mint 4 méter, 1,75 méter széles, 1,43 méter magas. A tengelytáv az egyetlen, amiben lényeges, 4 centiméteres eltérés fedezhető fel, a Clio javára.

László Ferenc

László Ferenc

Az elöl helyet foglalók mindkét autóban kényelmesen elférnek, de a 208-asban kicsit jobb a helykínálat. A hátsó sorban sajnos egyik kocsiban sincs túl nagy hely, mind a lábtér, mind a fejtér erősen korlátozott, de ha választanunk kellene, akkor a Clióra szavaznánk. A Peugeot csomagtartója alig 265 literes, ezzel szemben a Clio kategóriaelső 391 literes puttonnyal büszkélkedhet.

László Ferenc

László Ferenc

Az elsősorban városi használatra szánt autóknál fontos kérdés a fordulókör, e tekintetben mindkét delikvens 10,4 méteres átmérőt vonultat fel. A vezetési élményt alapvetően befolyásolja és természetesen a fogyasztásra is jó hatást gyakorol a mai mércével mérve igen alacsony tömeg. A 208-as tesztautó alig 1102 kilogrammos, a Clio pedig 1178 kilogrammot nyom a mérlegen.

Utastér

A 208-as műszerfalához hasonlót egyetlen rivális sem kínál, még a testvérmodell Corsa sem. Elsőként ebben a típusban érhető el 3D-s digitális műszeregység, ami olyan hatást kelt, mintha az alsó kijelzőn lévő vizuális tartalmak fölött lebegne egy második rétegnyi grafika. Igényes és látványos megoldás, de például az üzemmódok közötti váltás lehetne picit gyorsabb.

HUD-ra nincs is szükség, hiszen a műszeregység a kormány felett található. Utóbbi a márka szokásához híven igen kicsi és alul-felül lapított. Időbe telik, mire megtaláljuk az ideális vezetési pozíciót, ezt követően viszont gyorsan meg fogjuk szeretni a közvetlen kormányzást. A középkonzolon alapáron 5, felár ellenében pedig 7, illetve 10 colos érintőképernyő található. A menürendszer lehetne logikusabb, cserébe viszont masszírozó ülésekkel és nyolcszínű hangulatvilágítással próbál kárpótolni a gyártó.

László Ferenc

A Clio ehhez képest olyan, mintha néhány évet visszarepülnénk az időben. A normál adottságú kormány mögött 4,2-7 colos hagyományos digitális kijelző teljesít szolgálatot, a középső érintőpanel pedig felszereltségtől függően 7-9,3 colos.

A Renault azzal szerez jó pontokat, hogy az utastér anyagai egy kicsit jobb minőségűek, puhábbak, illetve, hogy a klímát hagyományos és igen elegáns kezelőszervek révén lehet állítani. Utóbbiak vezetés közben egyértelműen kevésbé vonják el a figyelmet a forgalomról. Sávtartó, adaptív tempomat, aktív vészfékező és parkolást segítő rendszer mindkét autóban elérhető.

László Ferenc

Motor, váltó, futómű

A Clio 3 hengeres turbós benzinmotorja 1 literből 100 lóerős teljesítményt, illetve 160 Nm-es nyomatékot állít elő. Versenyautós produkcióra senki se számítson, de a hétköznapi használat során nem sok kivetnivalót találtunk a jellegzetesen 3 hengeres orgánumú egységben.

A 0-100-as gyorsulás 11,8 másodpercig tart, a végsebesség 187 km/h. Kár, hogy a kézi váltó csak ötfokozatú, hatos manuális egység csak a dízelben van, a fokozatmentes automata váltó felára 450 ezer forint.

László Ferenc

A 208-as tesztautó "szíve" is 3 hengeres és turbós, de a lökettérfogat 1,2 liter. A 100 lóerős teljesítmény 500-zal magasabb fordulatszámon hívható le, de ennél fontosabb, hogy a 205 Nm-es nyomaték nemcsak jelentősen nagyobb a Clioénál, hanem már 1000-rel alacsonyabb fordulaton rendelkezésre áll.

Állóhelyzetből 10,9 másodperc alatt lő ki a Peugeot 100-ra, és a gyorsulásának 188 km/h-nál szakad vége. A kéziváltó hatfokozatú, a nyolcgangos automata egységért 700 ezres felárat kér a gyártó.

László Ferenc

Az 5-5,5 liter körüli gyári fogyasztási értékeket nem sikerült hozni, a nagyrészt városi forgalomban használt autók 6-7 litert kértek 100 kilométeren. A 208-as minimálisan, 2-3 decivel fogyasztott többet. Utóbbi üzemanyagtartálya 44 literes, a Clióba maximum 42 litert lehet tankolni.

A Clio futóműve puhább, így a rossz minőségű hazai utakra jobban passzol, mint a feszesebbre hangolt, kevésbé dülöngélő és precízebb kormányzása révén élvezetes kanyarvadászatra alkalmasabb 208-as. A kerékméret mindkét esetben 15, 16, illetve 17 col lehet.

László Ferenc

Alternatívák

Mindkét típus rendelhető turbó nélküli alapmotorral, azonban ezeket a 65-75 lóerős verziókat látatlanban nem mernénk megvásárlásra ajánlani. A kipróbált 100 lovas modelleknél komolyabb dinamikára vágyóknak 130 lovas turbós benzinmotorokat kínálnak: a 208-asé 3 hengeres, a Clióban viszont a Mercedes-szel közösen fejlesztett remek 4 hengeres egység teljesít szolgálatot. És ezekkel a motorokkal már 9 másodperces gyorsulásra, illetve 200 km/h körüli végsebességre képesek a kisautók.

Dízelfronton 1,5 literes 4 hengeres egységek érhetők el. A Clio gázolajos változata 115 lovas és 260 Nm nyomatékú, a 208-as hasonló kivitele pedig 100 lóerős és 250 Nm-es.

A 208-asból létezik tisztán elektromos változat, a 136 lóerős villanymotorral felvértezett és mintegy 340 kilométeres hatótávolságú e-208, mely hazánkban minden további nélkül megkaphatja a számos kedvezménnyel járó zöld rendszámot.

László Ferenc

Konklúzió, árak

Szinte hihetetlen, hogy a Peugeot és a Renault mennyire más választ adott ugyanarra a kérdésre, és a legjobb az egészben, hogy mindkét válasz helyes. Egyértelmű győztest nehéz lenne hirdetni, a 208-as vélhetően a fiatalabb vásárlók körében lesz sikeres, a Clio pedig a konzervatív értékrendű vevők esetében lehet befutó. A garancia nem oszt, nem szoroz, ugyanis egységesen 5 év / 100 000 kilométer.

Legolcsóbban 3,35 millió forint ellenében lehet új Cliónk, egy 65 lovas fapados alapmodell, a 75 lóerős 208-as alapára 3,99 millió forint. A kipróbált 100 lóerős változatokat a Renault, illetve a Peugeot 4,15, illetve 4,92 millió forintos indulóáron kínálja, a négyből a második felszereltségi szinten. Az e-208 alapára a 1,5 millió forintos állami támogatás levonását követően 9,9 millió forint.

Arany középút lehet az általunk nemrégiben alaposan letesztelt Opel Corsa, mely a 208-as technikáját vonultatja fel némileg visszafogottabb, amolyan németesebb formában.

László Ferenc

László Ferenc

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Autó rovatának Facebook-oldalát.