A szülők gyakran kérdezik: „Honnan tudhatom, hogy valami baj van a gyerekemmel?” Mikor válik a magas emocionalitás szorongásos zavarrá? Mikor mondhatjuk, hogy túl impulzív a gyerekünk? Vajon a dühkitörései még normálisnak mondhatók? Részlet Danielle Dick Dekódold a gyermeked! című könyvéből.
Fatalistán azt gondolhatjuk, hogy vagy a genetika vagy a környezet formál minket erősebben, vagy pedig megvannak a pontos arányok. Ám az újabb kutatások azt mutatják, hogy életünk során az arány változhat is. Mi lehet a rejtélyes jelenség oka?
Amerikai kutatók szerint a gyermekek és a felnőttek esetében más-más genetikai tényezők állnak a pszichiátriai problémák megjelenése mögött.
Egy kaliforniai cég az előzetes tesztek alapján azt állítja, hogy „jelentősen javult” a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavarral (ADHD) küzdők koncentrációja munka közben, ha az ő böngészőjével dolgoztak. Az érintettek számára egyre több alkalmazást fejlesztenek.
A diszlexiás séf ma is neheztel amiatt, hogy speciális igényű gyerekként elválasztották a többi társától az iskolában.
Különféle elhúzódó problémákkal küzdhetnek azok, akik felépülnek a koronavírus-fertőzésből. Sokan panaszkodnak például a tanulással, a figyelemmel, a memóriával kapcsolatos gondokra. Jelenleg azt vizsgálják, segíthet-e rajtuk egy videojáték.
Hogyan lehet megértetni a gyerekekkel a klímaváltozás összefüggéseit? Hogyan tud segíteni egy diákok által tervezett alkalmazás tanulási zavarral küzdő diákoknak? Miért kell egy iskolának egy drón, és össze lehet-e kötni a vidéken élőket? Olyan civil projekteket mutatunk be, amelyek ezekre a kérdésekre adnak választ.
A várandós dohányzása és a közlekedési légszennyezésnek való kitettség összefügg a gyerek későbbi viselkedési zavaraival egy új tanulmány szerint.
A magas aktivitásszint versenyelőnyt jelenthet.
Az ADHD kezelésére alkalmassá nyilvánították a mókás EndeavorRX nevű videojátékot az Egyesült Államokban.
A reneszánsz mester számos befejezetlen művet hagyott az utókorra.
Kutatók azonosították a géneket, amik a figyelemhiányos hiperaktivitáshoz vezetnek.
Mi jellemző a kreatív működésre? Határok feszegetése, nézőpontváltás, rombolás, visszalépés, érzékenység, laza gondolkodás, élménykeresés. A kreatív működést az olyan kultúra segítheti, amely értékként kezeli az össze nem illést.
Kis minta, de tanulságos.
A magyarországi közbeszédben még mindig nagy az értetlenség az úgynevezett Taigetosz-törvény körül. Miközben ez egy újabb társadalmi-politikai üggyé válik, kevesen tudják, milyen belülről átélni a mindennapokban például a figyelemzavart, mi van az elavult tévhiteken és ijesztő statisztikákon túl. Jessica McCabe youtuber érintett, tehát tudja. Vele beszélgettünk Pozsonyban, ahol a TEDxBratislaván adott elő.
A figyelemhiányos hiperaktivitás-zavarnak leginkább genetikai okai vannak, és az iskoláskorú gyermekek 3-7 százalékát érinti Magyarországon.
A figyelemhiánnyal élő gyerekek szüleinek fejleszteniük kell önismeretüket, dolgozniuk kell saját érettebbé válásukon. Ez az erőfeszítés a legfontosabb feltétele, hogy elő tudják segíteni a gyerek fejlődését, amely bizalmi környezetben indulhat meg. Máté Gábor, Kanadában élő orvos írása.
Régen elevenek voltak, ma hiperaktívak. Aki nem képes beilleszkedni, alkalmazkodni és egy helyben megülni, azt hamar kiveti a magyar iskolarendszer. A szülők tűrőképességétől is függ, hogy mi lesz a sorsa a gyereknek, aki nem hajlandó betartani a szabályokat. Milyen arányban vannak jelen az iskolában a szaknyelven ADHD-sok? Mi van, ha kimondják valakiről, hogy hiperaktív? Miért nem jó a hátsó padba zavarni az ilyen gyerekeket?
Nagyobb mértékben nőtt a mentális zavarok miatt kezelt gyermekek száma az Egyesült Államokban, mint a felnőtteké – derült ki egy hosszú távú kutatás eredményeiből. A kutatók szerint ez a tendencia arra utal, hogy egyre nagyobb figyelmet szentelnek a gyermekek mentális problémáinak, de aggodalom forrása is lehet, hogy szükségtelenül gyógykezelik őket – tudósított a LiveScience tudományos-ismeretterjesztő portál a JAMA Psychiatry című szaklapban megjelent tanulmányról.
A figyelemhiányos, hiperaktív zavarral (ADHD) diagnosztizált gyerekek 18 százalékánál figyelhetők meg autisztikus viselkedésminták. A mindkét tünetcsoporttal diagnosztizált gyerekeknél nagyobb valószínűséggel fordultak elő egyéb pszichiátriai kórképek is, például rombolási hajlam, hangulati zavarok, szorongás és nyelvi nehézségek.
