A kultúra szocialista időket idéző kézivezérlését tervezgeti a kormányzat
Az állami ellenőrzés fokozását hozhatja, ha a parlament elfogadja a kulturális szféra erős központosítását előrevetítő tervezetet.
#Aczél György
Aczél Györgynek nem volt jó éve 1973, Koncz Zsuzsa lemeze is bajt csinált
A három T – Tiltott, Tűrt, Támogatott – bombabiztosnak hitt szisztémája jól működött, de nem zárt tökéletesen a feszültségekkel teli 1973-as évben. Lehalkítani igen, elhallgattatni nem tudták a hangoskodókat. Koncz Zsuzsa 50 éve megjelent, Jelbeszéd című albuma egyike volt a problematikus eseteknek.
Eddig ismeretlen levelek árulkodnak arról, miért Haraszti Miklósé lett a Kádár-kor utolsó írópere
„Ilyen messzire a szocializmus legmegátalkodottabb ellenségei sem jutottak el” – írta szerződésbontó levelében a Magvető Kiadó igazgatója 1973 tavaszán Haraszti Miklósnak a tervbe vett szociográfiájáról. A Darabbér-ügy hamar túlnőtt a könyvkiadói berkeken, de a következő hasonló esetben a hatóságok úgy látták, hogy azt „nem látszik célszerűnek” bíróság elé vinni.
"Kádár nem államférfi" – az "átkosban" ezzel a sajtóhibával is lehetett valaki a pártvezér életrajzírója
A politika ügyeletes nyaloncait aligha fogja eltántorítani ünnepelt vezérük dicsőítésétől a vitathatatlan tehetségű író, alternatív színházi ember elkárhozásának példája: Gyurkó László négy évtizeddel ezelőtti sikerkönyve, a Kádár Jánosról írt életrajz máig elfedi szerzője egész életművét.
Szakonyi Károly: A művésztársadalomban mindig lesznek támogatottak és kiszorultak
Adáshiba című komédiája és más írásai divatos szerzővé avatták a szocializmusban. A pártba nem lépett be, de nem tartja hősnek magát. A Magyar Művészeti Akadémiából (MMA) kilépett, amikor a lelkiismerete ezt diktálta. A 90 éves írót a Nemzet Művésze díjáról és a Térey-ösztöndíjról is kérdeztük. HVG-portré.
Révész Sándor: Jobb egy átkos Demeter ma, mint egy áldott Aczél tegnap
Mi volt jobb, amikor rosszabb volt? Mi volt rosszabb, amikor jobb volt? Művészetpolitika a pártállamban és a NER-ben a Demeter Szilárd-botrány fényében. Vélemény.
A koronavírusnak nem sikerült, ami Kádár Jánosnak: mégsem maradt el a könyvhét
Halasztások után, virtuális térbe költözve, mától mégiscsak megrendezik az ünnepi könyvhetet. A kilenc évtizedes hagyományra visszatekintő irodalmi esemény történetében csupán egyetlen esztendő volt, amikor a könyvfieszta, legalábbis országos szinten, valóban elmaradt: 1957-ben.
A Kádár-kor szélesvásznú mozija MGP önéletrajza
Ritkán kelt akkora visszhangot egy könyv, mint az állambiztonsági szolgálat ügynökeként lebukott színházkritikusnak, Molnár Gál Péternek a halála után kilenc évvel megjelentetett emlékirata.
Rendszerváltók30 – Kis János: Leginkább a Fideszt érzem közel magamhoz
Az SZDSZ első elnöke a rendszerváltás idején kategorikusan kijelentette, hogy nem lesz profi politikus, de még sokáig a párt befolyásos személyisége maradt. A HVG 1989 augusztusában készített vele portréinterjút, ezt közöljük most újra, változtatás nélkül. /// Sorozatunk a modern Magyarország meghatározó évének meghatározó szereplőiről szól.
Kun Bélát és Szent Istvánt is szoborba öntötte. Erre már Kádár János is kíváncsi lett
Lenin-szobrokat is kellett gyártania ahhoz a szocializmusban hogy mellette szabadon is dolgozhasson. A rendszerváltás után több alkotását is elmozdították, de így is mintegy 200 szobra áll az ország közterein a múlt héten eltemetett Varga Imrének, akit egyesek a XX. század egyik legnagyobb szobrászának tartottak.
A tanú a példa arra, hogy értelmetlen cenzúrázni egy túl jól sikerült szatírát
Ott kurtították meg leginkább A tanút, ahol Bacsó Péter rendező a legközvetlenebbül utalt a Rajk-perre, de a nézőknek így is az ugrott be. Ez derül ki a csonkítatlan változatból, amely most újabb premierként, a film digitális felújításának tavalyi bemutatója után kerül a mozikba.
Virág elvtárs alakja mennyiben hasonlított Péter Gáborra?
A Rákosi-korszakbeli kommunista párt vasökleként emlegetett Államvédelmi Hatóság főnöke a köztudatban még mindig inkább Virág elvtárs, mintsem az egyik magyar kultuszfilm modelljéül szolgáló Péter Gábor. Aki egy róla frissen megjelent biográfia ellenére még számos titkát őrzi – írja az e heti HVG.
Makk Károly: Az ember örült, hogy élve maradt egy betiltott film után
Makk Károly szinte minden korszakot megélt a magyar filmszakmában, így aztán bőven volt mit sztoriznia a nemrég elhunyt rendezőnek. A friss HVG-ben például egy 2014-ben vele készült interjú bővített formáját olvashatják, amelyből korábban terjedelmi okokból sok minden kimaradt. Most ezeket az "extra jeleneteket" nézhetjük újra Makk Károly életéből.
Rádumálták Aczélt: így debütált nálunk 1973-ban a modern nyugati tánc
Kulturális sokként érte a budapestieket az 1973-as operaházi Béjart-est, amely a száz éve született Lőrinc György nélkül nem jöhetett volna létre.
Részletes napló jelent meg a Kádár-korszak egyik bennfentesétől
Hívei szerint Ady- és Kosztolányi-monográfiájával örökre beírta a nevét az irodalomtörténetbe Király István, ellentábora viszont inkább kommunista kultúrpolitikusként tartja számon. A rendszerváltáskor elhunyt akadémikus most megjelent naplója alighanem az utóbbiak számára ad több muníciót - írja a HVG.
Telekom-ügy: Kósa Lajos Aczél elvtársat emlegeti
Figyelem, a Fidesz képes továbbcsavarni a szürrealizmusmétert Ákos kontra Telekom ügyben - most épp Kósa Lajos örülhet, hogy nem szakadt le a plafon, amikor Aczél Györgyöt emlegette.
Sötétbe borult Pécs, pedig csak rockkoncertet szerveztek
Hiányos öltözetű Demjén Rózsi, az első magyar beatlemez, ami Angliában jelent meg, levelek Aczél Györgynek, Erdős Péter intrikái. Mai szemmel kacagtató történetekkel van tele a magyar könnyűzene története, a Kádár-korban ugyanis miközben megpróbálták keményen szabályozni a „nyugati dekadenciát” népszerűsítő műfajt, a 3T gyakorlati megvalósítása nem mindig ment flottul.
"Ki ez a KISZ-titkár, aki a halott oroszlánt rugdossa?"
A 70-80-as években nagyjából a művelődési házak, klubok népművelőin múlott, hogy felléphetett-e egy tiltott zenekar, megnyílhatott-e egy-egy alternatív kiállítás, és soha nem lehetett tudni, mikor csap le ezekre a hatalom. A Napfény íze sorozatunk következő részében az underground meghatározó alakjával, a legendás Trabant zenekar alapítójával, Vető János költő, fotós, képzőművésszel beszélgettünk. Többek között arról, hogy mi az a TV Híradó-szőnyeg, mit dolgoztak a "semmirekellő művészek", és mit gondolt Orbánról, akit Nagy Imréék újratemetésén látott.
Hogy lett Matula bácsi a magyar antiszemita színjátszás „úttörője”?
Hogyan úszhatta meg a magyar antiszemita színjátszás egyik megteremtője a komolyabb felelősségre vonást? Hogyan lavírozott Illyés Gyula az állambiztonsággal? És hogyan gyártott – kivételesen nem egy népi író – Moldova György hamis mítoszokat az ávósokról? Egy frissen megjelent tanulmánykötet elsősorban a kommunista állambiztonság és a népi írók kapcsolatát elemzi.