A Brexitet levezénylő Konzervatív Párt bukása után a munkáspárti kormány rendezni szeretné viszonyát az EU-val, de sok minden befolyásolja majd, meddig mehet el.
Van egy EP-képviselő, akire a szicíliai maffia kimondta a halálos ítéletet, olyan is akad, akit valószínűleg véletlenül választottak meg, meg olyan is, aki három hónapig várt egy iroda előtt Elon Muskra, hogy megölelhesse. Összeszedtünk hat európai jogalkotót, akik nem nagypolitikai tevékenységükről váltak ismertté.
Az Európai Parlament illetékes szakbizottsága zöld jelzést adott a hibás termékekkel okozott károk megtérítéséről szóló jogszabálynak. Az új törvény egy csaknem negyven éves irányelvet vált le és biztosítja, hogy mindig legyen egy uniós cég, amelyet ilyen esetekben felelősségre lehet vonni.
Mit várhatunk a harmadik féltől származó cookie-készlet, köznapi nevén sütiknek becézett, a felhasználók internetezési szokásait nyomon követő adatgyűjtők kivezetésétől. Az EUrologus összeszedte mire számíthatnak az EU adatvédelmi ernyője alatt internetezők a jövőben?
Mi a tagállami vezetők Orbán-stratégiája a kisétálás után? Mit „kérne" a magyar kormány azért, hogy rábólintson az ukrán támogatásokra? Mit jelent az, hogy Orbán Viktor lehet az Európai Tanács elnöke, és van-e jelentősége az újabb EP-s állásfoglalásnak Magyarországgal szemben? Mi csöpögött le a brüsszeli pénzcsapból és mi az, ami örökre befagyhatott a csőbe? Tisztáztuk az elmúlt hetek EU-s híreit közéleti podcastunkban.
Az EUrologus összeszedte, mely elemei születtek meg az EU zöld- és fenntartható átállást célzó törekvéseinek 2023-ban, és melyek tető alá hozása várható az új évben.
A Tanács és az Európai Parlament ideiglenes megállapodásra jutott a formatervezési mintákról (ún. Ecodesign) szóló csomagra vonatkozó két jogalkotási javaslat: a formatervezési minták oltalmáról szóló irányelv és a közösségi formatervezési mintáról szóló rendelet felülvizsgálatáról.
GDP-arányosan hatalmasat nőtt az utóbbi öt évben a magyar offshore vagyon, derül ki az Offshore világ atlasza című kiadványból, melyet most először jelentettek meg. Az EUrologus beszélgetett a készítőkkel, és elemezte a magyar adatokat.
A magyar nők számos akadállyal kénytelenek szembenézni a gyerekvállaláshoz kapcsolódó egészségügyi szolgáltatások igénybevételekor. Miközben sok uniós országban ingyenes a fogamzásgátló és évek óta biztonsággal végeznek gyógyszeres terhességmegszakítást, nálunk egy megalázó és hatástalan rendelettel akarják elérni, hogy csökkenjen az abortuszok száma – ezek száma az 1960-as évek közepétől enélkül is stabilan csökken. A trend fenntartásához szakemberek szerint a prevenciót felvilágosítással is segíteni lehetne, de a védőnőknek és az ezzel foglalkozó civil szervezeteknek is csak ritkán van lehetősége eljutni az iskolákba.
A kisgyerekkortól belénk ivódott nemi sztereotípiák jelentősen kihatnak a nők szakmaválasztására és munkaerőpiaci lehetőségeire. Magyarországon a többség még mindig a nők feladatának tekinti a gyereknevelést és az otthoni teendők ellátását, ezt erősítik a szülőktől, a pedagógusoktól, sőt sok esetben a kortársaktól kapott visszajelzések is. Csernus Fannival, az Amnesty International Magyarország nemek közötti egyenlőséggel foglalkozó szakértőjével egy friss kutatásuk kapcsán beszélgettünk arról, milyen hátrányos megkülönböztetés éri a lányokat az oktatási rendszerben, és mik a legfontosabb lépések a káros sztereotípiák felszámolásához.
Magyarország az EU tagállamaihoz hasonlóan papíron elkötelezett a nők egyenlőségének biztosítása mellett. A valóságban a magyar nők rendkívül sok területen vannak hátrányos helyzetben a férfiakhoz képest, legyen szó karrierről, egészségügyi ellátásról vagy arról, milyen eséllyel válnak családon belüli erőszak áldozatává. Alábbi cikkel indul az EUrológus Nőügyekkel foglalkozom! című sorozata.
A magyar kormány egyelőre teljesen tehetetlen az EU pénzügyi érdekeit védő jogállamisági eljárással szemben. Nem elég, hogy nem kap pénzt, Orbán Viktor "szabadságharcában" Magyarország elveszítette a szövetségeseit, elbukta a bírósági pert, és kiderült, érdekérvényesítő képessége sincs az uniós intézményekkel folytatott vitában.
Az Európai Bizottság öt évvel ezelőtt tette közzé az akkumulátorokra vonatkozó cselekvési tervét. Ennek az volt a célja, hogy Európa globális vezető szerepet töltsön be a fenntartható akkumulátorgyártásban és -felhasználásban. Az Európai Számvevőszék fél évtized elteltével pedig azt nézte meg, hogy hol tart az EU az ambiciózus vállalások terén. Az eredmény az, hogy még mindig nagyon az út elején, vagy ahogy a számvevőszék fogalmazott: Európa egyelőre vesztésre áll az akkumulátorversenyben.
Pontosan egy év múlva esedékesek a következő európai parlamenti választások. Vajon megáll a részvétel csökkenése? Mennyire befolyásolja az EU polgárait az ukrán háború? Összeszedtük, amit a jövő júniusi voksolásról tudni érdemes.
Az EU 2021-2027-re vonatkozó költségvetéséről és a Covid miatt összeállított 750 milliárd eurós helyreállítási csomagról szóló, 2020-as megállapodással az Európai Parlament, a Bizottság és a Tanács egyezségre jutott az új uniós bevételekről. Ilyen lenne például a műanyagokra kivetett adó és egy új digitális díj, amelyet a techóriások fizetnének. Most azonban úgy tűnik, hogy még több pénzre lesz szüksége az EU-nak.
Több mint egymilliárd eurót mozgatna meg az Európai Bizottság új javaslata, amelynek célja, hogy az európai fegyvergyárak kapacitását növelje. Erre egyrészt az ukrán védekezés megsegítése, másrészt a fogyóban lévő európai készletek pótlása miatt van szükség. A fegyverkezés segíti az európai demokrácia védelmét is, ahogy a járvány idején az oltás – mondta a területtel foglalkozó uniós biztos.
Ideiglenes politikai megállapodásra jutott a tagállamok Tanácsa az Európai Parlamenttel arról, hogy az elkövetkező években Európa-szerte több elektromos, illetve alternatív üzemanyagokat értékesítő töltőállomás épül majd. A nagyobb utakon nagy teljesítményű állomások hálózatát kell biztosítani, de alapvetően minden elektromos autónak „joga lesz” saját töltőállomásra.
Újabb virtuális határidőn vagyunk túl, mégsem jöttek meg az EU-s pénzek. De hol vannak? Közéleti podcastunk legfrissebb adásában összefoglaljuk, hol akadnak el a tárgyalások Brüsszel és Budapest között, miért teljesen értelmetlen a magyar diplomácia harca minden és mindenki ellen, és válaszolunk arra is, hogy eléldegélhet-e a kormány az uniós források nélkül.
Eleinte a migrációra, legújabban a nemek közötti egyenlőségre hivatkozva utasítja el a magyar kormány, hogy aláírja az EU és 79 afrikai, karibi, csendes-óceáni országgal kötendő együttműködési megállapodást. Ha meghiúsul az egyezmény, akkor közel ötvenéves intézményes kapcsolat szakad meg ebben a formában. Holott az új szerződés az illegális bevándorlással szemben is fel kíván lépni.
Orbán Viktor miniszterelnök Európa-szerte megosztó személyiség, aki csodálói szerint az illiberalizmus hőse, míg mások szerint mindannak a megtestesítője, ami rossz egy politikusban.
