GDP-arányosan hatalmasat nőtt az utóbbi öt évben a magyar offshore vagyon, derül ki az Offshore világ atlasza című kiadványból, melyet most először jelentettek meg. Az EUrologus beszélgetett a készítőkkel, és elemezte a magyar adatokat.
Először jelentetett meg globális képet adó offshore atlaszt az adózási szabályok, illetve azok betartása felett őrködő, közgazdászokból álló civil szervezet, az EUTAX Observatory. A szervezet egyik társalapítója a javak egyenlőtlen eloszlásának témájára specializálódott, a kaliforniai Berkeley Egyetemen végzett, jelenleg a Paris School of Economics és az Ecole Normale Supérieure – PSL professzoraként dolgozó Gabriel Zucman. Az EUTAX Observatory Európában egyike a kevés független civil szervezetnek, amely adózási, adóelkerülési és a javak egyenlőbb eloszlását érintő kérdésekben szakértői visszajelzést ad a kormányoknak, uniós és nemzetközi szervezeteknek.
A nemzetközi egyetemi és szakértői hálózat bevonásával készült 2024-es The Atlas of the offshore World című jelentés a világ 130 országáról ad átfogó elemzést, miközben régiós és globális következeteseket is levon. Kitér az államok offshore miatt bukott adó- és profitveszteségekre, abszolút számmal fejezi ki egy-egy államból távozott offshore vagyonok nagyságát, illetve azt is részletezi, melyik adóparadicsom-régióba kerültek a pénzek. Végül kísérleti jelleggel hat globális „offshore célpontnak” tekinthető város kapcsán elemzi, hogy hol vannak az offshore ingatlanvagyonok tulajdonosai.
Az EUrologus elsőként vizsgálta meg a magyar adatokat, melyek itt szabadon böngészhetők, de akár táblázatként is letölthetők. Az Európai Adatelemző Újságírók Hálózatának köszönhetően az atlaszról egy háttérbeszélgetésen kérdezhettük Quentin Parrinellót, az EUTAX Observatory vezető adótanácsadóját Párizsban.
Parrinello arra hívta fel a figyelmet, hogy noha a globális adószabályozási politikák sokszor nem változnak, azért vannak előrelepések. Azonban a megoldások gyakran messze nem tökéletesek, és nem alkalmasak a problémák átfogó kezelésére. A szakértő példaként hozza, hogy ha a kormányoknak 2016 óta nem lenne kötelező számontartaniuk a külföldre került vagyont, illetve erről beszámolni, a most megjelent atlasz sem születhetett volna meg, tehát az új lépések igenis hasznosak.
Viszont a nemzetközi igyekezet ellenére az adóelkerülés léptéke globálisan minden évben rekordokat dönt. A multimilliomosok és milliárdosok megadóztatását követelő Európai Polgári Kezdeményezés kapcsán is arra figyelmezet Parrinello: a szupergazdagok azok, akik a legjobban képesek vagyont, tulajdont és profitelemeket úgy mozgatni a világban, hogy a lehető legkevesebbet kelljen adózniuk.
Magyarország a globális offshore atlaszon
Az atlasz magyar fejezetében az első indikátor a nyereségátcsoportosítás miatt kieső társaságiadó-bevételeket mutatja. Ez azt jelenti, hogy egy cég nem abban az államban fizeti az adót, ahol a gazdasági tevékenységét végzi, hanem nyereségét átcsoportosítja egy adóparadicsomban működő vállalathoz, amelyet lényegesen kisebb adókötelezettség terheli.
Míg 2016-ban Magyarországról EU-n belüli adóparadicsomba 2 milliárd dollárnyi került át, 2019-re, illetve 2020-ra ez 5, illetve 4 milliárd dollárra nőtt. Az EU-n kívülre 2016-ban 705 millió dollár került, később már 760 millió.
Régiós szinten különösen nagy számokat mutatnak a magyar adatok, 2018-as óta a társaságiadó-bevételek 25 százaléka nem az államkincstárba került. Ez az arány Romániában, Szlovákiában és Csehországban 6-8 százalék. A brit és német mértékek viszont a magyarokkal vannak egy szinten, ezzel ez a hármas vezeti az európai listát.
Ami az összes adóbevétel-kiesést illeti, a magyar adófizetők évente 400-500 millió dollárnyit buknak az offshore cégek miatt. A közelmúlt magyar gazdaságtörténete tükrében az atlasz talán legizgalmasabb ábrája az, amelyik GDP-arányosan mutatja az adott ország polgárainak offshore vagyonát. A mutató 2009-ben meredeken megugrik, majd 2018-tól kezdődően további erős emelkedést mutat.
2018-ban a hazai GDP 4,6 százalékára rúgó magyar pénzügyi vagyon parkolt offshore-rendszerben, 2021-re ez az arány 8,5 százalékra emelkedett. Régiós összevetésben ez a középmezőnyt jelenti: a románoknál 2022-ben 3,9, a szlovákoknál 5, a lengyeleknél 12, cseheknél 17, Németországban pedig 9% volt ez az arány.
Ami a magyar offshore-vagyonok földrajzi eloszlását illeti, tavaly 5 milliárd dollárnyi került EU-n belüli (a kiadvány szerint Európában Belgium, Hollandia, Írország, Ciprus és Svájc adóparadicsom, van, amikor ebbe a körbe számítják Magyarországot is), 5 milliárd dollárnyi svájci, 5 milliárd dollárnyi ázsiai és 2 milliárd dollárnyi amerikai adóparadicsomokba. Az utóbbi öt évben az EU-n belülre és az Ázsiába irányított vagyonok aránya nőtt leginkább.
Offshore ingatlanbirtokosok
A világból egyelőre csak hat város ingatlanairól van megbízható és feldolgozott adat. Dubai, Párizs, London, a Côte d’Azur és Oslo ingatlanjegyzékei alapján magyar állampolgárok nevén 270 millió dollárnyi ingatlanvagyon van a legfrissebb, tavalyi adatok szerint. Ez a magyar GDP 0,16 százaléka. A legtöbb ingatlannal amúgy a magyarok a hat város közül sorrendben Dubaiban (89 millió dollár), Londonban (82 millió dollár) és Párizsban rendelkeznek (62 millió dollár), de azért a Côte d’Azuron is sikerült magyaroknak 25 millió dollárnyi ingatlanvagyont felhalmozni.
Ez a cikk az Európai Adatelemző Újságírói Hálózat (EDJnet) kooperációján belül készült az Európai Bizottság támogatásával.
Harmadik birodalmi mintára, de nem német minőségben készült el 50 éve a Balatonig vezető autópálya első fontosabb szakasza. Az állampártnak elég volt, hogy csak Kádár János balatonaligai nyaralójáig ért a sztráda.
Mexikót is hasonló vámokkal sújtja az amerikai elnök.
Egy hollywoodi film forgatókönyvének lapjaira kívánkoznak az izraeli nukleáris fegyver megszerzésének részletei.
Apáti Bence mozgalmának éppen volt érkezése ezt legyártani.
A férje brazil, meg ott elismerik a melegházasságot.
