Felesleges szabályokra és megalázásra számíthatnak a magyar nők, akik abortuszra mennek
A magyar nők számos akadállyal kénytelenek szembenézni a gyerekvállaláshoz kapcsolódó egészségügyi szolgáltatások igénybevételekor. Miközben sok uniós országban ingyenes a fogamzásgátló és évek óta biztonsággal végeznek gyógyszeres terhességmegszakítást, nálunk egy megalázó és hatástalan rendelettel akarják elérni, hogy csökkenjen az abortuszok száma – ezek száma az 1960-as évek közepétől enélkül is stabilan csökken. A trend fenntartásához szakemberek szerint a prevenciót felvilágosítással is segíteni lehetne, de a védőnőknek és az ezzel foglalkozó civil szervezeteknek is csak ritkán van lehetősége eljutni az iskolákba.
Alig több mint egy éve lépett életbe az úgy nevezett „szívhangrendelet”, amely előírja az orvosok számára, hogy az abortuszt kérő nőknek bemutassák a magzati életfunkciók működésére utaló tényezőt. Az egészségügyben dolgozó szakemberek és a jogvédő szervezetek már a törvénymódosítás bevezetésekor azt vetítették előre, hogy a szigorítás nem csökkenti majd az abortuszok számát, azóta pedig a tapasztalatok is igazolni látszanak a korábbi jóslatokat.
Szívhangrendelet egy év távlatából
A Duna Medical Center szülész-nőgyógyász szakorvosa, Dr. Hartman Gábor az EUrologusnak azt nyilatkozta, egyetlen terhességmegszakításra érkező páciensét sem sikerült rábeszélnie, hogy meggondolja magát. Azt viszont, hogy muszáj volt meghallgatniuk a magzati szívhangot vagy nagyon korai terhesség esetén látniuk kellett a szívcső pulzálását, mindannyian rendkívül rosszul élték meg. Hasonlókról számolt be Les Krisztina, a PATENT Egyesület munkatársa is, aki a szívhangrendeletben a nők megalázásának egy újabb eszközét látja. Szerinte ugyanakkor a tapasztalatok alapján nagyon változó, hogy mennyire veszi egy-egy orvos szigorúan a rendelkezést, ami miatt az abortuszra váró nők még kiszolgáltatottabbá válnak.
A törvénymódosítást már csak azért is nehéz indokolni, mert a kutatások alapján régóta tudni lehet, hogy az abortusz szigorítása nem vezet a népességszám növekedéséhez. Les Krisztina Lengyelországot hozta fel példaként, ahol Európában az egyik legszigorúbb abortuszszabályozás van érvényben, az állami statisztikai hivatal közlése szerint azonban a születések száma a II. világháború óta nem volt ilyen alacsony. Az Amnesty International Magyarország nemek közötti egyenlőség szakértője, Csernus Fanni szerint vélhetően a magyar döntéshozók is tisztában voltak vele, hogy a rendelet nem fogja ösztönözni gyerekvállalást. Azzal viszont, hogy a nők önrendelkezési jogát csorbítják, be tudják betonozni a jelenlegi hatalmi helyzetet, amelyben a nőknek nincs valódi beleszólása az őket érintő kérdésekbe.
Tovább csökkent az abortuszok száma, de nem a kormány szívhangrendelete miatt
Néhány hónap adata nem döntő, az abortuszok éves számának csökkenése nem állt meg. A születendő gyermekek megtartása pedig erősebben függ a gazdasági helyzettől, mint bármilyen, a terhességmegszakítást megnehezítő vagy megkönnyítő rendelkezéstől. HVG-ténytár.