Felesleges szabályokra és megalázásra számíthatnak a magyar nők, akik abortuszra mennek

A magyar nők számos akadállyal kénytelenek szembenézni a gyerekvállaláshoz kapcsolódó egészségügyi szolgáltatások igénybevételekor. Miközben sok uniós országban ingyenes a fogamzásgátló és évek óta biztonsággal végeznek gyógyszeres terhességmegszakítást, nálunk egy megalázó és hatástalan rendelettel akarják elérni, hogy csökkenjen az abortuszok száma – ezek száma az 1960-as évek közepétől enélkül is stabilan csökken. A trend fenntartásához szakemberek szerint a prevenciót felvilágosítással is segíteni lehetne, de a védőnőknek és az ezzel foglalkozó civil szervezeteknek is csak ritkán van lehetősége eljutni az iskolákba.

  • Oláh Krisztina Oláh Krisztina
Felesleges szabályokra és megalázásra számíthatnak a magyar nők, akik abortuszra mennek

Nőügyekkel foglalkozom!

“Nőügyekkel nem foglalkozom!”-mondta Orbán Viktor 2017-ben viccelődve a washingtoni (női) nagykövet leváltásán. Pedig az, hogy a magyar kormány szisztematikusan elzárkózik számos, a nők jogait és egyenlőségét érintő kérdéstől egyáltalán nem vicces. A családon belüli erőszak, a diszkrimináció a munkahelyen, vagy a reproduktív egészség mind olyan témák, amik magyar nők millióit érintik, mégis alig hallunk róluk a politikában. Közben, az Európai Unió kész nagyobb lépéseket tenni a nők jogaiért mint valaha, a kérdés csak az, Magyarország is vele tart-e? Indul a HVG360 új, a nők helyzetével foglalkozó sorozata: Nőügyekkel foglalkozom!

Alig több mint egy éve lépett életbe az úgy nevezett „szívhangrendelet”, amely előírja az orvosok számára, hogy az abortuszt kérő nőknek bemutassák a magzati életfunkciók működésére utaló tényezőt. Az egészségügyben dolgozó szakemberek és a jogvédő szervezetek már a törvénymódosítás bevezetésekor azt vetítették előre, hogy a szigorítás nem csökkenti majd az abortuszok számát, azóta pedig a tapasztalatok is igazolni látszanak a korábbi jóslatokat.

Szívhangrendelet egy év távlatából

A Duna Medical Center szülész-nőgyógyász szakorvosa, Dr. Hartman Gábor az EUrologusnak azt nyilatkozta, egyetlen terhességmegszakításra érkező páciensét sem sikerült rábeszélnie, hogy meggondolja magát. Azt viszont, hogy muszáj volt meghallgatniuk a magzati szívhangot vagy nagyon korai terhesség esetén látniuk kellett a szívcső pulzálását, mindannyian rendkívül rosszul élték meg. Hasonlókról számolt be Les Krisztina, a PATENT Egyesület munkatársa is, aki a szívhangrendeletben a nők megalázásának egy újabb eszközét látja. Szerinte ugyanakkor a tapasztalatok alapján nagyon változó, hogy mennyire veszi egy-egy orvos szigorúan a rendelkezést, ami miatt az abortuszra váró nők még kiszolgáltatottabbá válnak.

A törvénymódosítást már csak azért is nehéz indokolni, mert a kutatások alapján régóta tudni lehet, hogy az abortusz szigorítása nem vezet a népességszám növekedéséhez. Les Krisztina Lengyelországot hozta fel példaként, ahol Európában az egyik legszigorúbb abortuszszabályozás van érvényben, az állami statisztikai hivatal közlése szerint azonban a születések száma a II. világháború óta nem volt ilyen alacsony. Az Amnesty International Magyarország nemek közötti egyenlőség szakértője, Csernus Fanni szerint vélhetően a magyar döntéshozók is tisztában voltak vele, hogy a rendelet nem fogja ösztönözni gyerekvállalást. Azzal viszont, hogy a nők önrendelkezési jogát csorbítják, be tudják betonozni a jelenlegi hatalmi helyzetet, amelyben a nőknek nincs valódi beleszólása az őket érintő kérdésekbe.

Tovább csökkent az abortuszok száma, de nem a kormány szívhangrendelete miatt

Néhány hónap adata nem döntő, az abortuszok éves számának csökkenése nem állt meg. A születendő gyermekek megtartása pedig erősebben függ a gazdasági helyzettől, mint bármilyen, a terhességmegszakítást megnehezítő vagy megkönnyítő rendelkezéstől. HVG-ténytár.